Miért érzem ezt anyósommal szemben? Mi lehet ez nála?
Sosem volt semmi vitánk vagy nézeteltérésünk, sokszor találkoztunk úgy is, hogy a férjem nem volt ott stb, tehát ideálisnak mondható a kapcsolatunk.
Viszont mióta megszületett a kislányom (első unokájuk), azóta nagyon idegesít a stílusa. Nem arról van szó, hogy beleszól a gyereknevelésbe vagy ilyenek. Csak olyan fura. Örül az unokájának de mégis olyan merev és érzésnélküliek a megnyilvánulásai. Teljesen úgy érzem, hogy ez neki csak a társadalmi elvárásnak való megfelelés (falusi asszony szóval család mindenekelőtt) és a státusz miatt fontos, mert ő most nagymama lehet, míg a barátnői csak vágyakoznak unokára. Illetve neki nagyon fontosak a pénzügyek is, így azt is gondolom, hogy ezzel is “hízik a mája” hogy olyan fiút nevelt, aki képes fenntartani egy családot. A mondatai mesterkéltek, kb. menetrend szerint tudom, mikor mit mond, mert mindig csak magát ismételgeti, semmi önfeledtség nincs a viselkedésében. (Ha ez számít valamit ő az állatokkal is nagyon távolságtartó, sose mondja semmilyen állatra, hogy de cuki).
Ellenben a férje, apósom nagyon aranyosan el tud vele játszogatni, nevetgélnek stb, pedig ő aztán pont nem ilyen fajtának tűnik (szigorú családfő). Anyukám meg aztán főleg -nem azért, mert az én anyukám-, de csupaszív ember, ami a szívén a száján, 3 mentett macskája van, de imád minden állatot és az unokájával is olyan önfeledten játszik, foglalkozik, puszilgatja, simogatja, masszírozgatja stb.
Anyósom egyébként az ünnepeknek se fordít nagyobb jelentőséget, csak látszatból, amit jól mutat, hogy a 3 hónapos unokájának vett Mikulás csomagot és úgy adta át, hogy “tudom még ugyse eheti meg, de az elv”. Ha ajándékot kap megköszöni, mosolyog, de nem látni rajta, hogy hú de meghatná, kb. megnézi és elrakja (pedig hasznos dolgokat kap nem szirszarokat). Egy időben nagyon rájött a lekvárfőzhetnék, szóval vettünk névnapjára egy különleges fajtát, hát ott romlott meg, ahová akkor rakta, mikor megkapta (pedig a lekvár nem romlik meg egykönnyen).
Úgy érzem hiányzik belőle a szentimentalitás, szerintetek?
Minden mondatodat ki lehetne elemezni, hogy mennyire süt belőle a rosszindulat, a kötözködési vágy.
Pl. nem szól bele a gyereknevelésbe, látogatja, vesz neki ajándékot, hát akkor belekötünk abba, hogy nem úgy játszik a gyerekkel, ahogy a többiek. /Attól, hogy valaki nem fogadja be a kóbor macskákat, még lehet rendes ember/.
Büszke a fiára! Hű, de nagy baj!
Ha ajándékot kap, megköszöni, megnézi és elteszi. Mért mit kéne csinálni még? Örömtáncot lejteni?
No meg lekvár dolog!
Azért mer ő lekvárt főz, még nem biztos, hogy a különleges lekvárokat is szereti. Lehet, csak azt eszi amit ő főz igazi gyümölcsből. Ha az az ajándékba kapott lekvár megromlott felbontatlan állapotban, akkor jobb is ha nem ette meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!