A párom keptelen leválni a szüleiről?
32 évesek vagyunk,4 éve együtt vagyunk,én vagyok a nő.
Az anyosomék 50 kmre laknak tölünk.
De egyre jobban idegesit h ránk szàlnak.
Semmit sem lehet tenni anélkül h ők ne tudják meg. A pàrom testvére mindent elmond a szüleiknek.Szoval a testvérének sem lehet màr semmit elmondani mert ha beszél a szüleikkel mindig a mi életünk a tèma.
Még olyan dolgokat is elmesél a sógorom h engem megcsipett a daràzs.
Most itt voltunk,most ottvoltunk,most ezt vettünk most azt vettünk.A kocsink szerelőnél van stb...
Konkrétan mindent kozvetit a szuleinek rolunk.
Még vcre se lehet elmenni....
A sogoromek 15kmre laknak tőlünk.
A parom es testvere egy kocsival jarnak dolgozni igy minden nap beszelnek.
A szülei is állandoan ugràltatják.Ha kirándulni akarnaki a parom hivjak h vigye el őket.
Ha a sogoromékhoz akarnak menni akkor a pàrom vigye el őket es vigye őket haza stb...
Van autojuk,de imadnak inni.
Unom már h a pàrom nem veszi észre mennyire manipulàlják.
Sajnos a kapcsolat rovàsára kezd menni.Ha koztem es a szulei kozott kell valasztani oket valasztja.
Igy elmaradnak a megbeszelt programok.Es tolem elvarja h nyeljem lert a szulei.
Ha valahova vegre eljutnank es ha ezt megtudjak akkor ok is jonni akarnak.En mondom a pàromnak h vele kettesben akarok menni,de allandoan tàmad h a szülei és nem akarja őket megbàntani.
Ugyerzem utolso vagyok,h az nem szamit en mit akarok.
Elvarja h mindenrol mondjak le mert neki vannak szulei!
Most màr ott tartunk h jovore veluk kellene menni nyaralni.
A 4 év alatt 1 szer jutottunk el 4 napra kis tengerpartra horvatba.
Megbeszeltuk h jovore ha torik ha szakad elmegyunk mert ennyit megerdemlunk.
De az anyja mar most csak errol tud beszelni.
Nem akarok veluk menni mert masrol nem fog szolni h napi 24 oraban a nyakunkon lognak.Ok ide akarnak menni oda akarnak.
Nekik nincs kedvuk ennyit setalni....
Az aposom minden 2.etterembe v kocsmaba bemegy 1-2 korso sort inni.
Az anyosom lajhar tempoja a legidegesitobb.
Mert ha elmegyunk valahova 10 meterenkent 5 percet kell varni ra h beerjen minket.
Pelda 3 eve a parommal elmentunk a falunapra.
Itt hatalmas bolhapiac is szokott lenni.
A parommal 2 ora alatt megfordultunk.
Tavaly elott 5 es fel ora volt mig visszaertunk.
tavaly elott 5ora volt.
40 fok volt,es mast nem csinaltunk h alltunk es vartuk.
Ha szoltam a paromnak h szoljon neki tarthatna a tempot
akkor en is en voltam a szar.
Most mar kivagyok teljesen.
A parom egy jo ember es ezt a csaladja is kihasznalja.
De o ezt nem veszi eszre.
Tudom h szeret de a csaladja nagyon tudja a mondjat hogyan manipulaljak.Az anyja eloadja a szegeny artatlan asszony.
meg igy kisfiam ugy kisfiam.
Nem tudom mit tegyek.Tudom a szivem melyen h az eszemre kell hallgatni mert ennek igy nem lesz ertelme.es szakitas lesz a vege
De h ilyen miatt?ezt keptelen vagyok felfogni
Lehet en nem vagyok normalis.De engem megvisel az egesz
Ja, és ha ezekre a kérdésekre nem a válasz.
Nem is értem, te mit gondolkodnál, mit dönts. Persze ha utálod magad, maradhatsz egy romboló kapcsolatban, mondván hogy, legalább nem vagy egyedül.
De pont, hogy így fog rohadtul egyedül maradni.
19-es, a nagy okosodásodban elfelejtetted leírni, hogy akkor mit is csinál te a helyében.
Mert amit leírtál szép és jó, és? Ha nem a válasz mindenre te mit tennél?
Inkább ide se írtál volna, ugyanannyi értelme lett volna.
Remélem a való életben nem osztogatsz tanácsokat.
Hát szerintem itt elsősorban nem is a szülők a ludasok, hanem a sógor, aki gyakorlatilag úgy jelent az anyjának, mint valami ügynök.
Az én sógornőm hasonló, de ő tutira nem rosszindulatból csinálja, hanem nagyon unatkoznak, ő otthon gyesen 7 éve, az anyja nyugdíjas 13 éve, így naponta órákat telefonálgatnak, és minden apró kis izéket megosztanak egymással bárkiről, amit csak megtudtak. Így aztán ott is hírértékű, hogy ki mit vett, hova megy, mikor, miért, darázscsípésről már ne is beszéljünk, huhú, az legalább 2 óra hosszás válságtanácskozás.
És az a helyzet, hogy még így is, hogy tudom, hogy nem rosszindulatúak, elég idegesítő. A párom lassan semmit nem mond már neki el, mert mindig mindent visszahallunk, persze néha eltorzítva, mert anyós majdnem süket. De nálunk a sógornő az igazi hunyó, ereje teljében lévő nő, akinek a kapacitásait nem köti le a gyerekek oviba szállítása meg a főzőcskézés, és a napi több óra aliexpress nézegetés meg hülyeségek vásárolgatása mellett ez a másik hobbija.
És igazuk van a válaszolóidnak, tényleg csak a párod tudja leállítani. Legyen embargó, ami a híreket illeti. Hogy vagytok? Jól. Mit vettetek? Semmi különöset. Hol voltatok? Itt-ott. Hova utaztok? Hát még gondolkodunk. (Ezt így az utazás előtti estéig bezárólag.) Nem kellenek részletek, nem kell mondani, hogy cipőt mentek venni. Legyen más téma is, mint ezek a dolgok.
22 "hogy akkor mit is csinál te a helyében." Mivel minden helyzet más és más - nem tudok erre válaszolni, nem ismerem a feltett kérdésekre a válaszát, tehát az én hsz-em logikus, koherens, megpróbálom a kérdezőt önvizsgálatra és helyzetmegoldásra biztatni - oktondi, egyes válaszolók magukból kiinduló "válj!" helyett.
[Remélem 22 a való életben nem foglalkozol velem - ugyanis itt sem kellene, vagy más szóval szállj le rólam.]
Hiaba mondja valaki h tulreagalod...nem igaz. Nem reagálid tul. Vagy ő is igy él es eszre se veszi, vagy ugyanezt csinalja a saját gyerekevel...
Nem az a baj, h tudja anyos h megcsipett egy darázs. Hanem az elvek. Ha nem mondok valamit, akkor más miert mondja el? Miert rólam beszélnek? Nincs mas temajuk?
Na meg miert is kene mindig mindent tudniuk. Ha mi is mondtuk h vettunk egy szőnyeget. Akkor ment, h de jol megy nektek, van pénz, mashol olcsóbban/jobbat lehet venni. Úgy h el se mondtuk h mennyiert es hol vettuk, de mar jött a kioktatas h mit csinaltunk rosszul. Ugy hogy egy ft-ot se adtak sosem.Ott se laktunk sose....
Mar el se mondok semmit, már a parom is tanulgatja hogy mit mondhat el..Pl Anyos megkerdi h mit foztem? Akkor csak a annyit mond h mi a kaja. De nem teszi mar hozza h meg nincs kész, vagy este főzünk csak, vagy ő főzött v rendeltuk. Semmi ilyesmit, mert ebbol mar "balhe" van.
Tanács. Beszelj a paroddal. Ha nem latja be... Hat... Sokaig nem lehet így élni.. Nalunk se akarta belatni, aztan volt a fiamnak egy kisebb baleset. Es mikor anyos lehordott h az en hibam, meg h miert a parom olebe van a gyerek... Ugy h ott se voltam.. Akkor kezdte eszrevenni. Vagyis volt meg mas is. Csak az most lényegtelen
Nálunk is ugyanez volt a szitu.Ha az exem szülei szóltak,a párom ugrott.Szinte nem volt magánéletünk,mindenbe belefolytak.Pár hónapog birtam,aztán szakitottam,mert nem tudott megválni a szüleitől.
Na de,hogy el akarjanak menni veletek nyaralni,ez már túl sok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!