Mitől pusztulhatott el a gyurgyalag?

Az első válaszhoz hozzátenném, hogy sajnos az illetékes Nemzeti Park (nálunk a Duna- Ipoly)sem tehet túl sokat, ha a madarak nem védett, vagy Natura 2000- es területen fészkelnek. Nálunk is van löszfal, benne partifecske- kolónia és néhány pár gyurgyalag költ. Két éve ennek a sokszorosa volt, csak a terület tulajdonosa elhordatta a föld nagy részét az M0 autóút építkezéséhez. Idén pedig az önkormányzat engedélyt adott a maradék falrész bedöntésére is, akkor, amikor már lerakták a madarak a tojásaikat. Szerencsére lakossági tiltakozásra a Nemzeti Park aug. 15- ig megtiltott mindenféle földmunkát. Viszont utána döntik a maradékot, itt többet nem lesz se gyurgyalag, se partifecske.

Bocsánat, hogy nem a kérdésre válaszoltam. Egyébként én is mérgezésre gyanakodnék, még ha nem is szándékosra.

azok a "két osztályos méhészek"

aha

kb 20éve már be van bizonyitva hogy milyen károkat okoz a méhészetnek a gyurgyalag.tápláléka 80%-ban a méh.százas csapatokban lepik el a méhészetek légterét,egy anyanevelésre szakosodott méhészetnél pl hihetetlen kárt tudnak okozni a párzásra kirepült méhanyák elpusztitásával.db-ja 3000forint.

a gyurgyalag duvad,nagy tömegben elszaporodott,védettségét semmi sem indokolja.kártevő.

méhészetek közelében kivánatos lenne a gyurgyalagtelepek teljes felszámolása.

A gyurgyalag nemhogy nem szaporodott túl, de töredéke az állomány az 50 évvel ezelőttinek. Ezért FOKOZOTTAN védett madár. És a kutatók szerint nem jelentős tápláléka a méh, alkalmanként fogyasztja, esős időben. Kivéve persze, ha a telep szomszédságába rakják a kaptárakat.

Én a méhészeteket tiltanám a gyurgyalagtelepek mellől. A madaraknak nincs választása, speciális körülmények kellenek a fészkeléshez. Nem mehetnek máshová, mint ahol éppen megfelelő löszfal van. Amiből nincs olyan sok az országban.

És nem azért lett az idei év madara, mert irtandó dúvad.

[link]

Tudom,ezen megy a vita a méhészeti szakértők és az ornitológusok között.egyenlőre a madárlobby az erősebb.

De ismétlem a védettséget már semmi sem indokolja kb 15 éve.

Hasonló károkat okoz a gyurgyalag mint a gyümölcstermelőknek és a szőlészeti ágazatnak a seregély.

Az ÁTK-ÁKI is végzett már a 80-as évektől a méhészeti ágazat védelmében begyvizsgálatokat,80% mézelőméh a gyurgyalag tápláléka.

De kiváncsi lennék egy ornitológus véleményére akkor,ha pl a megélhetését biztositó többmilliós méhészetet(egy méhcsalád 50ezer forint) teszi tönkre egy ilyen madárkolónia.

Vagy másik megoldás,a vadkárhoz hasonlóan az ornitológusok fizessék a gyurgyalag okozta károkat.Elég mélyen kéne a zsebükbe nyúlni.

Reméljük hamarosan lekerül ez a duvad az indokolatlan védettség listájáról.

A védettséget szerintem marhára indokolja, hogy a gyurgyalag állománya 50 éve fogy. Most éppen az a nagy hír, hogy lassuló ütemben. Ezt lehet hogy nehezen hiszi el valaki, aki éppen egy löszfal mellett él, de ettől még ez a tendencia.

A vadásztársaságokkal ellentétben, az ornitológusoknak semmiféle jövedelme nincs a madarakból. A kártalanítás valahol jogos, de ez nem a kutatók felelőssége, hanem a környezetvédelmi sóhivatalé.

na ez egy jó hir,hogy fogy :) bár a méhészeti szakma épp az ellenkezőjéről tud,azaz kb a 60-as évektől irtózatos mértékben megnőtt az állománya.ezért nem indokolt a védelme.

Dr.Vicze Ernő igazságügyi méhész szakértő már elhunyt sajnos,de kb 4-5 éve irt ezzel kapcsolatban egy cikket,nevezetesen az indokolatlan védelemről és a károkozásról.

azért bizunk benne hogy az FVM-ben végre belátják nem lehet 17000 ember méhészetét és 1millió méhcsaládot veszélyeztetni egy elszaporodott duvaddal.

ha az ornitológusok annyira akarják védeni ezt az invaziv fajt akkor telepitsék állatkertbe,oda való.

haszna nincs,a megporzásért felelős hasznos méheket,vadméheket pusztitja.kártékony madár.

érdekes módon a méhész szakma pl a fecskék ellen nem tesz semmit,pedig azok is fognak el méheket! de a gyurgyalaggal ellentétben nem szoknak rá a méhesekre,nem teszik azt mint a gyurgyalag hogy óra perc pontosan jönnek és nem lehet elriasztani őket.

megoldás: méhészetek közelében a gyurgyalagtelepek felszámolása.

A méheket baktériumos és más fertőző betegségek, valamint az EU-ban már betiltott növényvédőszerek szántóföldi permetezése pusztítja, nem az egyébként ritka gyurgyalagok! Nem lehet 100 évvel ezelőtti DÚVADÍRTÁSI AKCIÓKAT megismételni! Vegyék végre észre a méhészek, hogy egy-egy méh here elpusztítása nem lehet indok a ritka, védett madarak pusztítására! Semmivel sem különben a múlt század eleji nézeteikkel, mint az afrikai orvvadászok, aki meg vannak arról győzödve, az orrszarvú tülke vágyfokozó, emiatt kiítják az állatokat! Egyébként kizárólag valami ázsiai eredetű babona miatt.

Ami a természetvédelmet illeti, a hivatalos sóhivatalok (gondoskodtak róla, hogy azokká tegyék őket) helyett a civilekhez kell fordulni, ha mérgezés vagy pusztítás történik, pl. az MME-hez.

Egyes méhészek pedig jobban teszik, ha hallgatnak, mert ők terjesztik az özöngyom és kiírthatatlan selyemkórót és hirdetik az eladó magját. Kb. ennyire környezet- és természettudotosak.