Kb. ugyanannyira, mint az emlősök. Mind az emlősök, mint a madarak a hüllőktől a Perm elején váltak el, evolúciósan nem túl nagy különbséggel, a madarak egy kicsit később, de nem sokkal.
Egy kicsit homályos, de remélem azért jól látható:
A szélesebb részek azt jelzik, amikor adott állatcsoport sikeresebb volt, nagyon fajszámban képviseltette magát, a keskenyebb részek pedig ennek ellentettjét.
A 8 & 9-esnek igaza van. Kérdező, kb úgy képzeld el ,hogy valamikor a Karbon korban izmosúszójú halakból kialakultak a tetrapodák/ “négylábúak”. Ők még a halakhoz hasonlóan magzatburok nélküliek voltak.
Aztán kettéváltak, egyik ág maradt magzatburok nélküli s abból lettek a kétéltűek; másik ágon tovább idomodva a szárazföldhöz kialakult a magzatburok. A magzatburkosok is hamar kettéváltak, egyik ág a synapsida/“emlősszerűek”, másik ág a sauropsida/“hüllőszerűek”. Előbbibe tartoznak az emlősök s egyéb synapsida-k; utóbbiba hüllők, gyakorlatilag minden más gerinces. Tehát az emlősök nem hüllők/ nem belőlük fejlődtek ki, hanem testvércsoportjuk s együtt alkotják a magzatburkosokat.
Aztán a hüllők egy ágából kialakultak az archosaurus-ok. Ez is több ágra vált, köztük lettek pteroszauruszok, krokodilok s rokonaik és a dinoszauruszok. Majd valamikor a Jura korban kistestű theropoda dinoszauruszok egy ágából lettek a madarak. Tehát a madarak dinoszauruszok mivel belőlük fejlődtek ki, de a krokodilok s pteroszauruszok nem azok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!