Egy galambnak lehet tanítani trükköket?

Még nagyon fiatal galamb korában, amikor kezdett nagyfiúvá válni és eleinte nem tudtam, mit csinűl.

...a kezem ujjainál és a lábam ujjainál szeretett elidőzni.

Figyeltem, mit csinál..

Az ujjaimra ráállt és egyensúlyozva, a szárnyával közben csapkodva, oda spriccelt a kézujjaimra vagy a lábfejemre.

Gyakorlatilag megdugott a galambom, mert az ujjaim a lány galamb farktollaira emlákeztette és a szexi kislány képe bontakozott ki előtte.

Aztán egyik alkalommal, épp ült az ajtón, én meg épp ledőltem kicsit a hevrtőre.

Viccesen gesztus nyelven mutattam neki, ahogy az egyik galamb a másikra ugrik, párosodáskor.

A galambom egyből értette mit mutatok meki és nagyon mérges lety rám, hogy kicsúfolom a legszebb érzéseit.

Vadul mekem repült, csípte-húzgálta, dühösen cibálta a fülemet.

Aztán már tényleg jól megcsípett és vérzett is a fülcimpám..

Erre már én is komolyan mérges lettem és a madarat elhajítottam a levegőbe az ajtó felé, arra azért figyelve, nehogy neki ütközzön valaminek.

Addigra már megtanulta, nem kell félnie tőlem. Ha bármi nem tetszett neki, engedtem, bűtran kinyolváníthatja az indulatait.

Amikor mérgesen rlhajítottam a levegőba, ..már fordult is vissza és ugrott nekem, hogy jól megverjen.😄

Imádom ezt a kisgalambot!

Amikor játszunk a fészeknél, úgy jön sokszor a lezemnek, mint egy kicsi bika, szinte fellöki a kezem, teljes erőből.

Azért ilyen bátor, mert tudja, vigyázok rá, ne legyen veszélyben, soha ne legyen neki semmi kellemetlen. Mindenkor kell érezze a szeretetet, minden érintésemben.

Amikor nem akarja, hogy megfogd vagy megközelítsd, akkor engedd, hogy elmenjen és ne akard mindenáron megfogni.

Először a bizalmát kell elnyerned. Egyes galambok barátkozóbbak, mások félszegebbek. Engedd neki, add meg a leheyőséget, hogy ő menjen oda hozzád, pl a kezedből enni.

Amikor óvatosan megsimítanád a tollát és megugrk, ne erőltesd! Akkor még nem bízik benned.

A bizal,ár sok szeretettel, az akaratának a tiszteletben tartásával lehet lassan elnyerni.

Amivrl végleg l tdod vadítani magadtól, ha rrővel, az akarata ellenére megfogod. Attól utána minfig félni fog.

Inkább azt érdemes kihasználni, amikor ő közeledik saját akaratából, pl. búzaszemekért vagy hántolt napraforgó magokért.

A szeretet és a bizalmának az elnyerése a szelidítés alapja!

Ami még eszembe jutott a galamb neveléssel kapcsolatban.

Még a legelején, kicsi korában, amikor a csőrével koppintott valamiért a kezem felé, akkor úgy reagáltam mint ha félnék tőle, persze tudatosan, hogy úgy érezze, azzal tudja velem közölni a nemtetszését, amit mindig igyekeztem különösen figyelembe venni.

Ebből ,egtanulta, ha valamit nem akar, akkor elég kicsit a kezemre koppintani, akkor megállok a mozdulay közben.

Ez a kommunikáció egyik lényeges pontja, hogy megértsétek egymás szándékát. "Akarom vagy "nem akarom", azt kell, hogy a madár is tudja jelezni és azt is lássa, hogy figyelembe veszed az akaratát.

Az ad neki egy biztonság érzést, ha ezt következetesen betartod a következő percben, akkor bízni fog benned, hogy csak azt teszed vele, amit ő enged, vagyis amitől nem tart, nem húzódok el, nem koppint oda, hogy "hagyjál már".

Ezek apró dolgok..

Nem biztos, hogy oda koppint, lehet, hogy csak ijedten, tág pupillával "halálra váltan" teljesen frászban lesz eleinte a közelségedtől.

Lassan lehet rávenni dolgokra, de csak ha semmit nem erőltetsz.

A hántolt sótlan napraforgómag az egyik kedvence.

A búza a másik.

A kendermagot és a kölest is szereti.

Az enyém a kukoricát még megőrölve sem ette meg.

Napraforgó jutalom szemekkel lehet könnyen rávenni, hogy valamit megismételjen, jutalom ellenében. Előtte meg kell kóstolja, kell ismerje, hogy az milyen finom neki.