Ivartalanítás? Tényleg ennyire fekete vagy fehér?
Szeretnék KULTURÁLT vitát generálni kérdésemmel.
Nagyon sok helyen látom, hogy elvakult állatvédők azonnal támadásba lendülnek, ha azt látják, hogy valakinek kiscicája született, felelőtlennek, ostobának titulálják.
De vajon tényleg ennyire fekete-fehér a helyzet?
Előrebocsátom, fontosnak tartom az ivartalanítást, a statisztikák szerint évről-évre nő azoknak a száma, akik élnek ezzel a lehetőséggel (ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a kínált kiscicák száma is).
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy vannak felelőtlen állattartók, akik hagyják korlátlanul szaporodni a macskáikat - sajnos látok ilyet is, évente kétszer ellenőrizetlen szaporulat, a kismacskáknak meg sem próbál gazdát találni, mivel enni nem nagyon kapnak, kevés éri meg a felnőttkort, vagy elcsászkálnak, keresnek maguknak gazdát... egy ismerősöm befogadott egy ilyen cicát, aki egy év múlva súlyos szenvedések között elpusztult leukózisban.
De szerencsére ez nem mindennapos, a legtöbb macskatartó, akit ismerek, nem ilyen. Jómagam is, ismerőseim is rendszeresen fogadunk be kidobott, elkóborolt macskákat. Nekem mindig volt macskám, néha egy, néha több, mindig utcáról befogadott cicák voltak - érzik ők, hogy hova kell menni, hol nem zavarják el őket! És még sok ilyen macskatartót ismerek, akik tényleg képesek egy életre felelősséget vállalni a rájuk bízott cicákért.
Az ivartalanítással azonban van több "problémám". Sajnos macska-népbetegség az ivartalanított kandúrok húgyúti problémája - aki látott már herélt kandúrt az alom felett szenvedni, az tudja, miről beszélek. Ez az állapot élethosszig tartó kezelést igényel. A nőstények esetében pedig egy komoly hasi műtétről beszélünk, ami lehet, hogy rutinműtétnek számít, de akkor sem kellemes a macska számára és némi kockázattal azért jár. (Nekem is volt több hasi műtétem, tudom, miről beszélek...)
Ezzel együtt is azt mondom, hogy az ivartalanítás fontos, de gondoljatok csak bele, milyen következményekkel járna az, ha egyszer csak minden, magát felelősségteljesnek valló gazdi azonnal rohanna az állatorvoshoz ivartalaníttatni kedvencét!
Első körben az történne, hogy valóban csak a felelőtlen gazdik macskái szaporodnának ellenőrizetlen körülmények között - az olyanoké, akiknek a macskáját még nem látta soha állatorvos, gyakran betegek, tele élősködőkkel, sokszor vadak (az embert nem partnernek tekintik, csak élelemforrásnak) és a kölykök is így szocializálódnak.
Vagyis a házimacskák szépen-lassan elvadulnának.
A következő lépésben pedig, ha tényleg mindenki ivartalanítana, akkor a házimacska, mint fajta megszűnne létezni, és maradna a túltenyésztett Main vagy Brit és társai... Nézzetek körül tőlünk nyugatabbra, ennek már látszanak a jelei! Amerikában a hagyományos házimacska szinte már "városi vadállatként" létezik, mert mindenki tenyésztőtől vásárol, a szerencsétlen házicicát meg már lassan nem veszik macskaszámba... Az ember pedig, a problémát megoldandó, összeszedi és ivartalanítja a kóbor házimacskákat - így a fajta szépen, lassan kihal majd...
Belegondoltatok ebbe is?
Természetesen nem tartunk MÉG itt, de errefelé megyünk! Én tehát józan önmérsékletre inteném a vehemens állatvédőket, akik mindenkit támadnak, aki nem ivartalanít. Felelős állattartásra kellene szoktatni az embereket, arra, hogy a macska nem játékszer, de nem is bálvány!
Nagyanyáink korában a macskákat a ház körüli rágcsálóirtásra "alkalmazták", és ezt a funkciójukat nagyon is jól ellátták. A macskákra szükség volt, szükség van a mai napig. Ha egy háznál túl sok volt a macska, akkor elajándékozták szomszédnak, ismerősnek - a jó egerészőknek nagy keletje volt. Nem dobták ki őket, nem is ivartalanítottak - kellettek a kismacskák, mindig volt szükség újabb és újabb egerészőkre!
Én ebben a közegben szocializálódtam, ahol az állatnak igenis becsülete van, ahol az állatról élete végéig gondoskodtak, ha beteg volt, gondoskodtak a gyógyításáról is, de engedték macskához méltó életet élni.
Azt gondolom, hogy nem minden fekete és fehér, találjuk meg inkább az arany középutat. A házimacskákra szükség van, én szomorú lennék, ha pár évtized múlva már csak kóbor macskaként létezne a fajta. A nagyon felelőtlen embereket (akik nem etetik, nem gyógyíttatják, esetleg bántalmazzák az állataikat) büntessék, vegyék el tőlük az állatokat, ezzel egyetértek. De ne essünk át a ló túlsó oldalára, nem az a macskák érdeke, hogy kihaljanak!
válasza:Vidéki vagyok,itt nőttem fel és bizton állíthatom,hogy sok a házi cica.Nagymamám vízbe fújtotta az újszülött kicsiket(egyszóval nem akart senki szaporulatot)
Nyugaton is ugyanannyi házi cica van mint errefelé.Sajnos be kell látni,hogy a gazdik kevés esteben ivartalanítanak.A menhelyek már most tele vannak cicákkal és még a nyár hátra van :( A lelkes állatvédők akik befogják a cicákat-ivartalanítattják majd visszahelyezik élőhelyükre nagyon kevés cica.Rengeteg macska él erdőkben,eldugott helyeken és ők bizony szaporodnak évente többször is,és azok kölykei is és így tovább.Számoljatok utána,hogy egy alomnyi kiscica mennyi macskát eredmények 5 év alatt.
Mint írtam vidéki vagyok és mit látok?A nyaralók sok esetben itt hagyják a macskáikat :( másik eset,hogy nyár elején magukhoz édesgetik,egész nyáron etetik és ősszel magukra maradnak.A legnagyobb baj,hogy az emberek játékszerként tekintenek az állatokra,megelletik és jaj de édesek a kicsik,de mikor felnőnek már nem jók kirakják őket és azok is tovább szaporodnak.Nem fognak kihalni hidd el,olyan meg soha nem lesz,hogy mindenki ivartalanítja az állatát.
Úgy gondolom,hogy egy nőstény ivartalanítása semmivel se kockázatosabb mint egy ellés.Az emberek azt hiszik a macskaellésnél nem lehetnek komplikációk,dehogy nem..van,hogy beszorul a magzat,van,hogy benn marad magzat(elhalt)és szépen kínok közt pusztul el a cica,úgy gondolod ez jobb mint egyszeri kockázattal megműtetni?Arról nem is beszélve,hogy egészségügyileg is jobban jár a cica a műtéttel.....
válasza:És még annyit,hogy egy ivaros kandúr i lehet hugyköves,nem kell ezt a dolgot feketén látni :)
Nagyon jól tudom,hogy elvakult vagyok és bizony jobban szeretem az állataimat mint az embereket,de ennek is megvan az oka.Aki nem tudja vállalni,hogy felelős gazdi lesz 15 évig az ne tartson állatot.Akinek FIV-be pusztul el a cicája az ne síránkozzon,ivartalanítással az is megelőzhető 90%-ban.
Rendben, akkor módosítom a felvetésemet ezen a ponton: a túlszaporulattól faluhelyen is megszabadultak, rendben, aláírom - mert ugye még nem volt elterjedt az ivartalanítás, fogamzásgátlás. De egy normális szaporulatra akkor is szükség volt, szükség van ma is.
Ma már ugye az ivartalanítás, fogamzásgátlás elérhető, de azt gondolom, hogy meg kell találni egy arany középutat, ahol a felelős házimacska-tartók macskái ellenőrzött körülmények között szaporodnak, és a jól szocializált kölykök megfelelő, szintén felelős gazdihoz kerülnek.
Mire is gondolok? Az emberhez szokott macska (tehát ahol nem csak kicsapják az állatot, és hol adnak neki enni, hol nem) kölykei maguk is kézhez szoknak (mert az anyamacska engedi kézbe venni az újszülöttjeit, mert a kismacskák azt tanulják meg az anyától, hogy a gazdiban bízni lehet).
Szerintem az is jó, ha egy gyermek pl. látja, tanulja "folyamatában" a macska életszakaszait, tehát hogy a kismacska megszületik, felcseperedik, megöregszik. Meg lehet neki tanítani (tapasztalat), hogy nem csak a kismacskát kell megbecsülni, hanem az öreget is, az állatot nem dobjuk ki akkor, ha felnő, ha már nem játékok, ha megöregszik. Nálunk az öreg is ugyanolyan becsben van tartva, mint a fiatal, csak tudja a gyerek, hogy tiszteletben kell tartani, hogy ő már inkább csak aludni szeret és nem játszani, nem szabad piszkálni.
Vagyis már kora gyermekkortól, folyamatában meg lehet tanulni a felelős állattartást (azt is, hogy a beteg állatot orvoshoz visszük; és azt is, hogy ha nem akarunk évente két almot korlátlanul, akkor ivartalanítjuk). De ez nem azt jelenti, hogy akkor mostantól egyáltalán ne szülessenek kismacskák, mert a természet rendje nem ez.
A hangsúly a TÚLszaporulaton van, amit régen vízbe fojtással oldottak meg, ma már meg lehet másképp is. De ez nem azt jelenti, hogy a kontrollált keretek között tartott szaporulatot is mindenáron meg kell akadályozni!
Egyébként pontosan arról írtam, hogy ha már szaporulat, akkor inkább egy jól szocializált, emberhez szokott macska szaporodjon (kontrolláltan, tehát mondjuk egyszer-kétszer, az utánpótlás érdekében), mint az erdőben kóborló, vagy a háznál "oldja meg, ahogy tudja" hozzáállással tartott állat.
Mert a kóbor macska kölykéből nagyobb eséllyel lesz kóbor, vagy kidobott állat - még ha megmentik is, akkor sem fog az emberhez szokni igazán soha, egyszerűen azért, mert nem úgy szocializálódott! Lehet belőle háznál jó egerésző, de azért az ember azt is "elvárja" a macskájától, hogy hízelegjen, doromboljon.
Valaki nagyon jól leírta szerintem: a felelős állattartók régen is hagyták egyszer (!) szaporodni az állatot, az "utánpótlás" érdekében. Mi is engedtük a cicánknak egyszer, mert az öreg ki tudja, meddig lesz még velünk. Az alomból kettőt megtartottunk, egyet elajándékoztunk nagyon jó helyre.
Ettől én nem tartom magam felelőtlennek, gonosznak. És nem járnék el ma sem másképp, a jövőben is tervezem. Amíg lesz nőstény macskám, valószínűleg engedem egyszer-egyszer szaporodni, gondoskodva arról, hogy megfelelő helyre kerüljenek a kölykök, esetleg néhányat megtartva közülük. (Egyébként volt már jópár macskám életemben, de még egyik sem kötődött hozzám annyira, mint az a kettő, amelyik nálunk született, újszülött kora óta kézhez van szoktatva és az anyukája is velünk él. Ők az anyukától "lesték el", hogy a gazdi jó, a gazdiban lehet bízni, a gazdit lehet szeretni. És már felnőttek, de nem dobtam ki őket, sőt, a gyerekemnek is megtanítottam, hogy bizony a cicák felnőnek, de attól még szeretjük őket, lehet ugyanúgy játszani velük, csak picit másképp.)
válasza:Szép napot!
Elsőként leszögezem, hogy nincs macsekom (volt régen, de megmérgezték). Itt, a vita folyamán szó van mindenről pro és kontra, de egy fontos dolog elveszni látszik. Mégpedig az, hogy az ivartalanítás mennyibe kerül a gazdiknak? Hát, nem két forint, az biztos...
Ha nyugatabbra tekintünk, mit látunk? Az állatvédő szervezetek összegyűjtik a cicákat akár az utcáról, akár gazdiktól, akik nem tudják állni az ivartalanítás költségeit, az állatvédők ivartalanítják az állatokat majd visszahelyezik megszokott környezetébe, azaz vagy elengedik ott, ahol befogták, vagy visszaviszik a gazdninak. Mindemellett léteznek mobil orvosok, aki kistehrautóval járják a szegényebb környékeket és ingyen vagy jelképes összegér ellátják az állatokat. De ettől még igen messze vagyunk.
Amúgy az állatvédők - ahogy én látom - igencsak átestek a ló túloldalára, minden esetben "meg akarják menteni" az adott állatot flüggetlenül attól, hogy gazdihoz jutni semmi esélyük, esetleg olyan betegségük van, ami határozottan rontja a kutya vagy macska életminőségét. Enyhén szólva ellenzem az ilyesfajta elvakultságot. Meg kellene találni az arany középutat és megérteni: az állat nem ember és örüljünk, hogy legalább az állatoknál létezik legális eutanázia...
válasza:Sajnos ezt nem lehet kontrolálni,hisz sok nőstény 4-5 kandúrral és párosodhat és ezt nem nevezném kontroláltnak.
A gyereknek nem úgy kell megtanulnia az állat szeretetet-megbecsülést-felelősséget,hogy szül a cica egy almot.
Mért lenne szükség szaporulatra?Hogy a kedves tinédzserek felgyújtság,lefejezzék,megcsonkítság szerencsétleneket?
Felelős gazdik?HOL vannak?Én nagyon kevéssel találkozom.Hiába az örökbeadási szerződés egyszerűen nem tartják be az írásos megállapodást...
Akkor számoljunk:Adot egy nőstény aki csak egy almot szül.Számuljunk átlag 4 kicsivel ebből 2 lány és ők 10 hónap múlva szintén szülnek szóval+8 kölyök ebből 4 lány-1 év múlva ez a 4 lány szül=16 kölyök ebből 8 lány és ezek is szülnek 32 picit amiből 16 lány ahol megint lesz kölyök vagyis 64 és így tovább.Alacsonyan számoltam és minden nősténynek egy alomja volt...ez csak 6 generáció,de egy ivaros nőstény egyszeri alomjáról van szó.Ezt képzeld el több ezer alommal...
válasza:# 16: A számításod nagyon sarkos, mert nem számolsz azzal, hogy nem MINDENKI akar szaporítani, ezért a kölykök nagy részét ivartalanítják - én ezt látom.
"Mért lenne szükség szaporulatra?Hogy a kedves tinédzserek felgyújtság,lefejezzék,megcsonkítság szerencsétleneket?" - ezt ugye azért te se gondolod komolyan? Mert ebből az következik, hogy egyáltalán nincs szükség állatokra, mert úgyis ez lesz a sorsuk! Azt hiszem, nagyon-nagyon átestél a ló túlsó oldalára!
# 17: De nem pont azért van ennyi gazdátlan állat, mert az emberek nem tanulják meg már gyerekkortól, a családban a természetes életciklusokat és az ahhoz való hozzáállást? Vagy mert ezek az állatok már maguk is kontrollálatlanul születtek?
Nem azt mondom, hogy nincsenek felelőtlen gazdák, dehogynem!
Viszont bennem ellenérzéseket vált ki a vehemens állatvédő hozzáállás, hogy mindenki, aki nem ivartalanít, az aljas gazember. Nem lehetne inkább a mértékletességet szorgalmazni, nálam sokkal több célt érnétek el, és szimpatikusabb is lenne!
Én azonban csak támadással, riogatással, fröcskölődéssel találkozom!
Hangsúlyozni szeretném: soha, egyetlen állatot sem hagytam sorsára, nem dobtam ki, nem hagytam betegségben szenvedni! Életem során (családommal együtt) összesen kb. 10-12 macskát fogadtam be utcáról (némelyiket betegen), és gondoztam őket életük végéig.
Ehhez képest minden magát állatvédőnek valló fröcsögött rám, mert egyszer hagytam kölykezni a macskámat (akit egyébként szintén utcáról fogadtam be kölyökkorában).
És még egy dolog: számtalan esetben olvasom itt is, hogy amikor valahol kismacskák születnek, akkor a vehemens állatvédők reakciója, hogy felelőtlen vagy, ivartalaníts!
Akkor is, ha mondjuk segítséget kér abban, hogy gazdit találjon a kismacskáknak.
De gondoljátok csak végig a dolgot, ezzel kinek ártotok? Azoknak a kismacskáknak akik már MEGSZÜLETTEK, tehát nincs mit tenni. Persze, lehet a gazdit "jó útra terelni", de nem támadással! El lehet neki higgadtan magyarázni, hogy látod, most így jártál, tanulj belőle, és legközelebb már ne ess ebbe a "hibába". De nem ezt látom, hanem a fröcsögést, támadást, porig alázást. Nem lepne meg, ha ezek után a gazda fogná magát, és azt mondaná, hogy inkább elpusztítja, vagy hagyja elpusztulni a kölyköket, mert bebeszélitek, hogy úgysem lesz gazdája, hiszen a menhelyek is tele vannak, na meg hogy személy szerint ő tehet a macskák túlszaporodásáról. Ha arra 3-4-5 kismacskára gondolnátok, akik már megszülettek, akkor segítenétek (esetleg tanácsokkal) gazdihoz jutni őket, és UTÁNA, semmiképpen sem támadva ivartalanításra buzdítani. No igen, lehet mondani, hogy mindenhol vannak akciók, kedvezmények... vannak, év elején! Jellemzően már februárra elfogy a "keret", amit a különböző alapítványok kapnak. Az állatorvosi akciók sem tartanak egész évben.
Tehát már késő bánat. Nem azt kellene hajtogatni, hogy felelőtlen vagy, hogy nem tetted meg, hanem az adott szituáció kezelésében (hogy ott vannak a kölykök, plusz egy ivartalanítatlan macska) segíteni, toleránsan.
A támadás, riogatás nem vezet jóra soha...
válasza:Az a baj, hogy az átlagember nem tud máshogy gondolkozni, csak feketén-fehéren. Most az ivartalanítás a divat, ivartalanítsuk hát az összes állatot.
Az a baj, hogy ha nem is halnak ki így a házimacskák, de elkorcsosulnak. Amikor megszületik egy fél tucat kismacska, abból jó esetben kettő, a két legéletrevalóbb marad életben. Kettő már csecsemőkorában elpusztul, kettő pedig kiskorában, kutya, autó, stb. miatt. De akik megmaradnak, azok egészségesek, erősek.
Ha most minden macskát ivartalanítanánk, csak néhányan tenyésztenék, ott mesterséges körülmények között nem lenne ilyen szelekció. Oda jutnának a macskák is, ahova az emberiség jutott: amióta egyre több, gyereket - a betegsége ellenére - sikerül életben tartani, egyre több beteg ember van. Három emberből kettő allergiás!
A macskák is errefelé tartanak szerintem. Egyre több macska él totál mesterséges környezetben, normális kaját soha nem lát, csak tápokat, fára soha nem mászott, csak a kaparófát kaparja kínjában, hisz a körmei meg nőnek (rosszabb esetben maga a gazdi vágja le), egeret életében nem fogott, és még sorolhatnánk.
Akárhogy is nézzük, ez nem a helyes út. Mondom ezt úgy, hogy egy ivartalanított lakáscica gazdija vagyok. A fene nagy szeretetünkkel fogjuk tönkretenni a macskákat.
Különben szerintem az ivartalanítás egyáltalán nem a macska érdekét szolgálja, hanem a gazdi kényelmét. Csak jól megideologizálták.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!