Hogy lehetne a 22 éves fiammal megértetni, hogy a 4 hónapja pelenkázásra szorult cicánkat engedje elaltatni?

Mindkettőjüket vidd orvoshoz.

Ennyire ragaszkodni egy állathoz, betegség.

A cicát persze sajnálja az ember, de ő is csak szenved.

Dehogy betegség ennyire ragaszkodni! Aki ezt írta, annak vagy sosem volt állata, vagy csak dísznek tartotta, de nem volt soha a társa.

Viszont felnőtt emberként meg kellene értenie, hogy önzés az állat szenvedéseit meghosszabbítani. (Most viszont belegondoltam, hogy mi lenne, ha a kutyámról lenne szó...háááát....megértem...abszolút. De legyen erős!)

Ő ragaszkodik a cicához, nem a cica az élethez, ő csak szenved és ez így önzőség. Ezt kellene megértetni vele. Nagyon sajnálom a cicát. :(

egy 22 éves felnöttnek már meg kellene érteni az ilyet.

hogy fog egy közeli rokon barát halálával megbírkozni ha már egy cicánál ezt nem érti.

az a baj hogy a gyerekeket védjük a halál fogalmától. régen láttuk hogyan ölik le a malacot aztán milyen fini falatokat eszünk, vagy nagyi hogyan vágja el a torkáta tyúknak és milye jó is az a leves.

nekünk már gyerekorunkban szembesítettek az ilyennel, pl mikor a kutyust kellett elaltatni, meg a tengerimalacomat megfújtotta a macska. és a szülök akkor megértették hogy nem döl össze a világ ha elpusztúl örizzük a szívünkben és gondoljunk rá sokat.