Miért van az, hogy a macskákat az emberek alulértékelik?

Egy felvetést tudok mondani: talán a kutatások azt mutatták ki, hogy a kutyákra nagyobb a kereslet, a magyarok kutyásabbak.

Mondjuk én épp macskás vagyok... És már sokat köszönhetek neki. Nagyon sok dolgot megtapasztalsz, ha macskád van, mondhatni, sok haszna van.

Számomra az egyik legfontosabb, hogy ember-radarként kiválók; csak ki kell ismerni a metakommunikatív jeleket.

Mert sokan felelőtlen barmok és nem ivartalanítják a macsákaikt ezért mielőbb meg akarnak szabadulni ingyen elosztogatás révén a cicáktól. Ez még csak a jobbik.. sajnos láttam rosszabbakat. Tapasztaltam is..

(Mikor egyik reggel reklám szatyorba volt két cica bedobva a kertünkbe.)

A fajtatiszta cicák pedig nagyon drágák.. simán vannak 150-250e Ft is.

Mert az emberek hülyék. A “kedvencem”, amikor előadják, hogy utálják a macskákat, mert azok csak enni járnak oda és nem hűségesek. Na akkor mondjatok még valami szuper egyedit, fila táskával megpöccintve. Brutál módon tanulatlanok és hülyék az emberek. A macska, ha szeretik és jól tartják ugyanúgy marad a gazdájával, nem a kaja miatt. És még egy fontos dolog, az ivartalanítás. Attól minden állat lenyugszik, az ösztöneik kicsit lecsendesednek és nem akarnak majd csavarogni bagzáskor. Csak ugye a jó magyar mentalitás, minek az ivartalanítás, nem kell az, csak az állatorvos akar lehúzni pénzzel.

Gyökér a magyar nép nagy százaléka.

A macskákért is elkérnek százezreket. Ugyanúgy vannak fajtatiszta macskák, mint kutyák.

A házi macska, keverék kutya szokott ingyenes lenni.

"szinte oda dobják a másik embernek ingyen.. csak vigye már el..Miért?"

Mondjuk talán mert túl vannak szaporítva. Szinte minden macskás felelőtlenül az utcán tartja a macskáját, nem ivartalanítja, így van felesleges szaporulat bőven. Nem mindenkinél döglenek meg fél él alatt, hogy utánpótlás kelljen. Nem mindenki akar tartani macskát. Na és aki akar, lehet hogy inkább fizet pár százezret az egészséges, szép fajtatiszta macskáért, nem az ingyenes agyonszaporított leukózisos házi macska kell neki.

Láttam egy mémet, ahol az volt a poén tárgya, hogy kérdeztek egy embert, akinek kutyája volt, hogy hogy lett kutyája, mire elmondta, hogy örökbe fogadta, de ehhez egy rahedli papírt kért be a menhely, meg egy munkatárs kiment szemlét tartani az otthonába, és meg kellett erősítenie egy kerítést. Majd kérdeztek alatta egy macskatartót, hogy hogy lett neki macskája, és az volt a válasz, hogy "a szemétben találtam".

Nekem amúgy macskám is, és kutyám is így lett. A macskát az erdőben találtam, a rohadék, aki kitette, még a zacskó száját is bekötözte, nehogy esélye legyen a kiscicáknak túlélni. Két kiscica volt a zacsiban, de mire én megtaláltam őket, már csak az egyik volt életben, ő viszont 14 éves és még nem tűnik öregnek se. Kutyám meg úgy lett, hogy megsimogattam egyet hajnalban az éjszakairól leszállva, és hazáig követett. Felvittem, megetettem, lefeküdtem aludni, másnap nekiálltam végigjárni vele a benzinkutakat, hogy olvassák le a chipjét, de nem találták, kiplakátoltam a környéket, megosztottam a kerületi facebook-csoportban, semmi. Eltelt pár hét, addigra megbarátkoztam a kutyával, meg a ténnyel is, hogy akkor úgy néz ki, van egy kutyám is, és elmentem vele az állatorvoshoz, hogy szeretnék bele chipet tetetni, meg beoltatni, mire ő megtalálta a chipet, az alapján a gazdáját is, aki elmondta, hogy neki a kutya nem kell, nyűg, a gyerekének vette, de a gyerek nem foglalkozik vele, és őszintén megkönnyebbült, mikor elszökött és többet nem jött haza, szóval tartsam meg nyugodtan.

Nem az határozza meg az értékét, hogy mennyibe kerültek, mert nekem mindkét állatom tök ingyen volt, de az értékük számomra felbecsülhetetlen. De a kutyáért az első "gazdája" biztos fizetett valamennyit, mert úgy fogalmazott, hogy vette, és számára mégis értéktelen volt, én meg igazából csak úgy ingyen kaptam, számomra meg mégis nagyon értékes.

Egyébként az emberéletnek is van értéke, nekem van biztosításom, ami kitér bizonyos élethelyzetekre. Legfőképp azért kötöttem, hogy ha holnap elüt valami pöcstarisznya az Árpád-hídon, akkor ne a kispénzű szüleimnek, vagy a még egyetemista testvéremnek kelljen kigazdálkodni a temetésem költségeit is. De kapnának utánam pénzt is. Fura volt olvasni, hogy egy ember élete egy budapesti lepusztult, lefingott, '80 óta fel nem újított 40 nm-es panelét sem közelíti meg forintban kifejezve.