Eltűnt a cicám. Mi lesz így velem?

15:40 vagyok

Nem értem, miért kell valakit bántani csak azért, mert nagyon közel érzi magát egy háziállatához! Hamarosan jobban szapuljátok, mint azokat az állatokat, akik kutyát hurkolnak a fára. Ha csak ennyi mondandótok van, akkor miért fárasztjátok itt magatokat? Legalább az ő macskáinak rendes otthona van.

Az értékrendjéről meg semmit nem tudunk... ami azt illeti, közünk sincs hozzá... Bár számomra az az értékrend is kérdéses, amelyik abban lel kielégülést, hogy a másokét fikázza...

25/L

Oké,ha szerintetek az a természetes hogy valaki napokon át sír egy macska miatt mint a záporeső,ám legyen.

Ahogy a költő mondaná: Sírjatok,leányok!

17:07

Kívánom, hogy egyszer tapasztald meg azt a szeretetet, ami ilyet vált ki belőled. Mindenkinek szüksége lenne rá, hogy ilyet is érezzen egyszer.

Nézd, kedves moslékos vödör!

Én soha nem mondok síró emberre ilyesmit, lehet, hogy bennem van a hiba, és az lenne a normális, ha leköpném az emberek bánatát, de nem teszem.

Az én macskám, amiben a 15 óra valahány perces hsz-emben írtam, hogy 4 hétre eltűnt, végül 15 évesen halt meg. Nagyon kedves, ragaszkodó macska volt, 15 éven keresztül az életem része, a családunk tagja. Mi a bátyámmal mellette nőttünk fel, és 15 éven keresztül a mindennapi élethez hozzátartozott a vele való foglalkozás, stb.

Mikor végül végelgyengülésben elpusztult, az volt a legkevesebb, hogy napokig írtam, és hetekig vígasztalhatatlan voltam a családdal együtt.

Nekem az tűnt volna abszolút abnormálisnak, ha mindezek után csak úgy fogom, behajítom egy gödörbe, és leülök szotyizni a tévé elé...

Mi ilyenek vagyunk, szeretjük a háziállatainkat, ragaszkodunk hozzájuk, és ha betegek, vagy ne adja a z ég, elpusztulnak, szomorúak vagyunk.

Én elhiszem, hogy mindenki másmilyen, de nekem senki nem fogja azt bemagyarázni, hogy ez a hozzáállás rossz, vagy rosszabb, abnormálisabb bármelyik másiknál. Lehet, hogy van, aki valóban csak egy macskát lát a macskában, aki eldobható, lecserélhető, fogyóeszköz, én úgy tartom a háziállataimat, hogy azok a barátaim, a családunk tagjai.

És igenis engedtessék meg, hogy napokig szomorú legyek, ha valami történik vele.

Mikor a kiskutyám eltűnt a szilveszteri petárdázáskor, hasonló pánikhangulatban írtam ki egy kérdést, mint a kérdező. Igenis pánikot érzek, hogy egy kis ártalmatlan/ártatlan, kedves kis állat, aki tőlem függ, ki van szolgáltatva minden rossznak valahol... Szerencsére ő megkerült.

Én ilyen ember vagyok. Érzelmes. Talán túl érzelmes, de még mindig jobban érzem magam így, mintha rá se rántanám a vállam, ha egy-egy állatom elpusztul. nem vagyok rá képes. Mint ahogy más emberek fájdalmát is képes vagyok átérezni, és soha nem mondanék olyat, hogy férfiatlan/hisztis/akármi...

És még mielőtt valaki kitalálná, nem vagyok antiszoc, van családom, munkám, barátaim, párom, de nekem az élethez a háziállat is ugyanúgy hozzátartozik, mint bármelyik másik.

Nekem nem kell magyaráznod, hogy te miért nem vagy ilyen, rendben van, értem, hogy nem mindenki viszonyul úgy ehhez, mint én. Amíg valaki nem bántja az állatot, nekem nincs bajom vele.

Továbbra is csak kívánni tudom neked, hogy tapasztald meg azt a szeretetet, amit egy kisállat tud nyújtani - ha engeded.

25/L

Kérdező, ne add fel, hidd el, hogy két nap távollét semmi rosszat nem jelent a macskák esetében :) Főleg egy felnőtt esetében. A macsekok talpraesettek és nagyon szívósak. Azt tanácsolom, tarts ki, és teremts olyan feltételeket, hogy csak a vak ne vegye észre, hogy az állat keresve van :) Az enyém is így lett meg. Plakátok, hirdetés újságban és neten, cetli az üzletekben, sőt, a helyi rádióban is bemondathatod ingyen.

Érdemes az állatorvosi rendelőkben, állatmenhelyeken és a sintértelepen is érdeklődni, és otthagyni egy-egy plakátot.

Nagyon drukkolok, hidd el, semmi nincs veszve!

Az én makkám anno négy hétig nem volt meg, mikor hazajött soványan, másik nyakörvvel, akkor derült ki, hogy valaki más akarta magának... nem sima házimacska ugyanis, hanem félperzsa volt... de a macska, ahogy tehette, meglógott, és napokig jött hazafelé, tele volt kullanccsal, éhes és szomjas volt, lefogyott, de olyan boldogan állított haza...:) Napokig aludt utána. Gondolom, ő is ragaszkodik hozzád, a házhoz, és mindent megtesz, hogy hazakerüljön.

Tegyél meg te is mindent.