Mit csinaljak? Nem tudom elengedni

Szóval inkább gyógyszerekkel tömöd, csak mert TE nem akarod, hogy eltávozzon. Ez sajnos bizony önzőség, akár elhiszed, akár nem.

Teljes mértékben megértelek :( Az én cicámat idén februárban kellett elaltatni és még csak az se vigasztalt, hogy legalább szép kort élt meg, mert még 3 éves se volt... Egyik napról a másikra mélyvénás trombózisa lett, este fél 10-kor arra keltem, hogy kapaszkodik a takarómba és húzza maga után a két hátsó lábát... Ne tudd meg, milyen érzés volt ébren virrasztani mellette és várni, hogy reggel legyen és vihessem be az állatorvoshoz, miközben magamat és őt is azzal nyugtattam, hogy semmi baj, csak rosszul ugrott - noha igenis tudtam, hogy nagyon-nagy baj van és ennek esélyesen altatás lesz a vége :(. Mindenesetre, még az orvosnál is ezt mantráztam magamban, de amikor tűvel szurkálta a tappancsait és a cicám meg se nyikkant, minden reményem apró darabokra robbant :( Megvizsgálták a szívét és a tüdejét, igazság szerint lett volna rá módszer, amivel ideig-óráig még életben maradhatott volna, de végül az altatás mellett kellett döntenem, noha amikor ott üldögélt és fülelt, teljesen olyan volt, mintha semmi baja se lett volna... De meghoztam ezt a döntést, miután az orvos minden várható opciót ismertetett velem, ami rá várt volna és úgy döntöttem, ennek így kell lennie. Igazság szerint nem volt könnyű, mert még most is azon agyalok, hogy nem-e vajon én döntöttem rosszul és még futhattunk volna vele néhány kört, de az ilyesmi sohasem könnyű döntés senki számára sem. Nem tudom, szenvedett volna-e, ha azt választom, hogy felvisszük Pestre és ott kezeltetjük, amivel nyert volna néhány hónapot, de azt tudom, hogy nekünk nem lett volna semmivel se könnyebb a lelkünk, ha tudjuk, hogy mindenképp el fog menni :( Az a plusz pár hónap már nem lett volna se neki, se nekünk sem élet, hiszen folyamatosan ezen kattogott volna az agyunk :( Én azt javaslom, a cica érdekeit nézd, őneki mi lenne a legjobb, mert neked mindenképp fájni fog, hidd el :(