Problémás cica? Mit tennétek a helyemben? Mi a helyes döntés?

Nehéz kérdésben kérem a segítségeteket.. leírom a dillemám, hátha ti tudtok segíteni..

Világéletemben állatbaràt voltam. Úgy nőttem fel, hogy a szüleim mindig arra tanítottak, hogy az ember felelős a körülötte élő állatokért. A családi életünknek mindig része volt az állatmentés. Sok kóbor kutyust és cicát fogadtunk be és segítettünk nekik otthonra lelni, illetve van akit megtartottunk 🙂

Mikor elköltöztem otthonról is fontos része maradt ez az életemnek,de àllatokat mem vittem magammal otthonról, anyáékkal maradtak.

.öt évvel ezelőtt viszont egy barátnőm talált egy nagyon beteg és gyenge kismacskát. Rettenetes állapotban volt, bolhás volt, foltokban kopasz volt a teste és férges is volt. Nagyon megesett rajta a szívem és magamhoz vettem a párommal közös lakásunkba. A cica szêpen kikupálódott. Jelenleg 5 éves. Ivartalanított nőstény, lakásban él nem jár ki. A kezdetek óta probléma volt a szobatisztaságával. Öt év alatt a sokadik alomtálcát próbáljuk a sokadik alommal.volt több alomtálca is egyszerre, illetve a lakás minden pontján probáltuk elhelyezni. Jelenleg egy hatalmas szerszámosládát alakított át a párom neki, mert mindig arra gondoltunk hogy kicsi neki az alom, mert gyakran közvetlen mellé piszkítotz.. ebben már két totyogó vígan homokozna akkora...

Az alom naponta 2x van takarítva, egy külön helységben van most, amit csak ő hasznàl, semmi se zavarja. Használja is az almot csak mellette MINDEN MÁST IS. Ezt értsétek szószerint... a nappali, a szőnyegeink, a puszta padló, ajtók, sarkok, virágcserepek, az ágyunk, a ruháink, a szekrények,àgyneműk,lábtörlö, csapok, kád... szóval minden. A hálószobából már kénytelen voltam kicsukni, hiszen több matracot is teljesen tönkretett. A szőnyegeinket felszedtem, màr fürdőszoba kilépő sincs... a ruhásszekrényt zárjuk, de ha vèletlen úgy marad, akkor mindent telepisil ami ott van bent.. Voltak nagy kaktuszos tálaim, de azoktól is megváltam, mert belepiszkított rendszeresen..Az otthonunk már teljesen alá van rendelve a macskának, nagyon abszurd. Naponta takarítok és fertőtlenítek, de az otthonunk így se komfortos...

Az évek alatt mindent megpróbáltunk már.. szagtalanító sprayk, speciális párologtatók, illóolajos felmosás, kivizsgálások (egészséges).. semmi se segített. Ha több alom volt a házban használta mindet, plusz a lakás minden pontját ugyanúgy.

Jelenleg ott tartunk hogy kezd elfogyni a türelem. Mindig nagyon nehéz volt így élni, de reménykedtem, hogy változik valami...most viszont 5 hónapos terhes vagyok és most már nem csak arról van szó, hogy unok takarítani, hanem féltem a babát is. Mi lesz ha még megszületik? Azt érzem így már nem lehet élni.. a férjemmel mindennap veszekszünk emiatt, azt mondja a cicának mennie kell, és valahol igaza van tudom, de ez borzasztó.. meg hát hova is vihetném? Kinek kell egy mindent összepiszkító macska? Kint meg nem tudom megmaradna-e egyáltalân, mindig benti cica volt és most jön a têl is.. meg hát kinek. Otthonra nem vihetem, ismerősök mind lakásban élnek. Menhelyre nincs szívem, meg hàt amúgy is tele vannak.

A cica egyébként mindig szeretetteljes légkörben volt, rengeteget foglalkozunk vele mindketten. Sok játéka és kuckója van. Prémium tápokat kap és az egészsége rendben van. Állatorvos rendszeresen látja, oltásai megvannak. A helyzet viszont napról napra rosszabb. Egyébként egy nagyon barátságos és kedves cica..

Ha arra gondolok, hogy megváljak tőle egy szörnyetegnek érzem magam.. ha meg így marad minden akkor a kisbaba miatt van bűntudatom. Arról nem beszélve, hogy a rengeteg vita ami kirobban miatta rettenetes.. Az hogy megváljak egy állattól amiért felelősséget vállaltam minden elvemmel szemben àll, de meddig tarthat ki az ember az elvei mellett? Néha azt érzem ez már a józanész hatàrait súrolja.. ti mit tennétek?