Ha van egy öreg lovam bértartásban, aki már nem lovagolható mi lesz a sorsa?

Nyílván olyan sorsa lesz amit te meg adsz neki. Csak ne kolbásznak ad el.

Bár én soha nem adnék tovább egy lovamon sem. Nyílván csak akkor, ha nincs pénzem eltartani, de akkor is keresnék neki egy JÓ helyet.

Elvétve, de tényleg lehet találni családot akinél csak dísznek van a legelőn.

Az én nyugdíjas lovam még nem olyan idős, de sánta, nem lehet lovagolni. Én nem adtam el, mert lehet, hogy eleinte úgy tűnik jó helyre került, de ha mondjuk a család megszorul, és már nem tudják tartani akkor eladhatják, rossz helyre kerülhet, ahol vagy lovagolják akkor is, ha fájdalma van, vagy egyszerűen vágóra viszik.

Én ezt nem kockáztattam meg, mert kevés olyan embert találnál aki egy használhatatlan lóra költ egy csomó pénzt.

Szóval az enyém rideg tartásba ment, nem kap abrakot csak szénát, mivel nem dolgozik, de szép rendezett helyen van, viszont jóval olcsóbb egy normál bértartásnál. Még mindig az enyém, tehát ha bármi történik vele én döntök a sorsa felől, nem kerül cigányokhoz. És igen , kijárok hozzá simogatni, viszek neki finomságokat meg ilyenek.

Nálam volt egy idős, versenyből kikopott és tönkrement lábú ugróló.

Azért kellett, mert volt egy lovam, akihez vettünk egy társat, de sajna annyira összenőttek, hogy nagyon nehezen maradtak el egyedül a karámban. Főleg a telivér, az úgy verte magát, ha a társát kivittük, hogy volt, hogy orvost kellett hívni, mert megsebezte magát.

Én úgy fogadtam be a lovat, hogy a takarmányát plusz az orvosi költségeket a tulaj fizette, de mást nem.

Csak ilyen helyet nehezen találsz. Ha meghirdeted, hogy jelképes összegért elvihető, vagy örökbe adható, rengeteg csaló fog jelentkezni érte. Ha egyszer a ló tulajdonjoga a kezedből kikerült, hiába volt bármi a szerződésben, csak akkor tudsz valamit tenni, ha polgári pert indítasz. Ez pedig rengeteg idő (évek!) és pénz.

Ismertem olyat, aki "jaj, a gyerekeknek kell, csak egy-kért kört vezetgetjük majd a karámban" címen eladta jelképes összegért az idős, beteges lovát. Valóban gyerekeknek kellett, azokat lovagoltattak rajta, pénzért, napi 3-4 órában. Reklamált, mire az új tulaj röhögve mondta neki: akkor pereljen be, legfeljebb elhullik a lova valamiben...

Jól tudta, hogy a legtöbben nem vállalnak be egy pert, ügyvédi költséget, időt, miegymást.

Ha teheted, és jót akarsz a lovadnak, ne add el, inkább valami olcsó bértartást keress neki.

Vannak olyan bértartóhelyek (általában családi tanya), ahol vállalják idős lovak tartását egy ménesben, óriási legelőn és fokozott felügyelettel (esetleg gyógyszerek, vitaminok beadásával), de nem olyan vészes az ára, mint egy lovardai bértartásnak.

Viszont nagyon kell figyelni, mert sok a csaló. Odaviszed a lovad, majd 2 hét múlva kolbászként látod viszont vagy az eladó lovak között.

Egy ló nem csak egy időszakra szól hanem egy egész életre!!

Ha teheted legalább háláld meg a munkáját azzal hogy magadnál tartod és nem adod el.

Ha nem egy normális helyre add ahol nem fogják piszkálni hanem hadják az utolsó éveit nyugodtan eltölteni.

Egy idős lovat nem csak simogatni lehet. Lehet szabadidomítani, trükköket tanítani, parellizni vagy akár csak sétálni vele ott a környéken.

Nyilván ha nem tudod meg adni neki azt amit kell akkor ad el/örökbe egy jó helyre de ha tudod tartani/tarttatni akkor adj meg neki minden szeretetett amit csak tudsz neki.