Hogy tudom túltenni magam ezen?
Sziasztok. A következő lenne a helyzet. 3 évvel ezelőtt elkezdtem járni egy lovardába. Az egyik lóra felestartást kezdtem el fizetni. A lóról annyit kell tudni, hogy annyira volt belovagolva, hogy a lovast eltűrte a hátán terepen.
Nagyon sok rossz szokása volt. Többször lerakott a hátától, nem kis sérüléseket okozva ezzel. Futószáron szembe fordult, tolatott, bakolt, mindentől félt és hasonló gondok voltak. Szépen lassan elkezdtek alakulgatni a dolgok. Már szinte tökéletesen ment. Egy nyáon a természetes lókiképzést is elkezdtem vele, ami még egy löketet adott a kapcsolatunknak. Elképesztő bizalom alakult ki köztünk. Mindent szóra csinált, szinte a gondolataimban olvasott. 9 éve lovagolok, de ilyet még egy lóval sem éreztem. Mikor rajta ültem nem érdekelt az ügyes bajos életem. Rá mindig volt időm. Szóba került, hogy megveszem. 2 hónap kellett ahhoz hogy meglegyen a pénz.
3 hónappal ezelőtt közölték velem, hogy eladják és már megvan az új tulaj. Abban a pillanatban mikor meghallottam sírógörcs jött rám, melyet 2 órán keresztül nem tudtam abbahagyni. 18 éves fejjel, kb. már 5 éve nem sírtam semmiért sem. De ez valahogy a lelkembe hatolt.Sajnos nem tudtam kinn lenni mikor elvitték, mert anyukám kórházba került és vele kellett lennem.
2 hónapig nem bírtam lókölzelbe menni, mert csak ha egy képet megláttam, már iszonyatosan éreztem magamat.
kb 1 hónapja rávettem magam hogy kimenjek lovagolni. Szörnyű érzés volt. A boxra még ki volt írva a neve, mégis tudtam hogy ő már soha nem fog benne állni. A legelőn minden ló kinn volt, mégis tudtam hogy ő sohasem fog már ott legelni. Hihetetlenül szörnyű, üres érzés fogott el. Ami azóta is rám tör, ha kinn vagyok, vagy akár csak egy képet meglátok.
Most lovagolok kinn egy lovat. Kicsit könnyebb, de még mindig a régi lovamat keresem benne. ÉS még mindig gyakran tör rám az érzés.. az a hiányérzet...
Segítsetek! Hogyan tudnám rajta túltenni magam? Szeretnék újra lovazni, de annyira nehéz. Volt valaki már ilyen helyzetben? Mennyi idő amíg túltette magát rajta?
válasza:10-es, azt nem írta, hogy haldokolt. Millió dologért kerülhet az ember a kórházba, az nem előkövetelmény, hogy haldokolnia is kell közben. Nyilván ha akkora lett volna a baj, akkor ez a poszt meg se születik, mert ideje se lett volna rá.
Kérdező, Jelekh válasza kicsit durva, de sok igazság van benne. Ezt a fájdalmat sajna meg kell tapasztalni ahhoz, hogy utána reálisan tudj gondolkodni, és mégegyszer ne kerülj ilyen helyzetbe. A feles tartás sajnos semmire sem garancia, csak annyit biztosít neked, hogy amíg van ló, addig lovagolhatsz. Más kérdés hogy etikátlan volt a feles társadtól, hogy nem bírt várni 2 hónapot míg összeszeded rá a pénzt. (Persze lehet, hogy gyorsan volt szüksége a pénzre, és esetleg többet is ajánlottak neki, mint te, ezt nem tudhatom. A pénz beszél, ez az igazság.)
Joga volt eladni a lovát, és ahhoz is joga volt, hogy eldöntse, kinek adja el. Legközelebb csak akkor barátkozz össze ennyire nagyon egy lóval, ha az papíron is a tiéd. Szeretgesd a többit is, lovagolj tovább, esetleg próbálj ki új dolgokat, amiket azzal a lóval nem lehetett. (Napostúra, díjlovaglás, díjugratás, játékok... ajánlom a puszták népe lovas játékokat ;), hogy egyedi élményeket szerezz más lovaktól. De tartsd meg tőlük a kellő távolságot. Azt a feltétlen gondoskodást, amit szeretnél adni egy lónak, tartogasd a sajátodnak. Máskülönben csak hiábavalóan ejted pofára magad újra és újra.
Fel a fejjel! Lesz még ló, akit ennyire fogsz tudni majd szeretni! :)
Utolsó válaszoló:
Annyi pénze van az új tulajnak, hogy félévente vadi új autót vesz... HA nem lenne pénze, és szükségből adta volna el, akkor megértem, de h így miért nem tudott várni az rejtély. Azt nem tudom, h az új tulaj mennyit fizetett érte.. Nem hinném h többet, tekintve h nem ér többet. És ezt tudom...
Tudod, nem olyan könnyű az hogy ne szeresd meg a lovat. Ha foglalkozol vele, ráadásul teljesen egyedül, akkor akaratlanul is kialakul egy kötődés. Nálam ez a kötődés az előzőnél komolyabbá fordult, és igen a jelenlegivel is megvan. Ha elolvastad az előző kommentjeimet, akkor tudod h mi miért történt....
válasza: válasza:Kérdező, csak önuralom kérdése. Én is tudom, milyen egy lóval foglalkozni, voltam már úgy, hogy egy ló egyedül az én segítségemre számíthatott. Meg is szerettem, de észben tartottam, hogy nem az enyém, és így eleve úgy álltam hozzá, hogy addig is míg eladják, segítek neki ahol tudok. Pityeregtem picit, amikor el kellett búcsúzni tőle, másnap pedig már mosolyogtam, és más lovas munka/feladat után néztem.
De ha te nem szeretnéd ezt az önuralmat kialakítani magadban, akkor tényleg: vegyél egy lovat. Ha a feles lovadra lett volna elég pénz, hogy megvásárold (és gondolom akkor az eltartása se lett volna gond), akkor mi tart vissza, hogy vegyél egy másik lovat? Kutyaharapást szőrivel. Hidd el hamar kitölti a másik ló hiányát a tényleges saját állatod.
válasza:Hát igen... Sajnos kölcsön sehonnan sem tudtam kérni.
Ha olyan helyre járnál mint én te se gonolkodnál olyanon h önuralom. Én magam nem akartam ezt a bizalmat, csak úgy jözt.. Főleg h én láttam el minden nap reggel este, és senki más nem ülhetett rá.
Keresgetek új lovat, de egyet se találtam még ami megfogott.
válasza:Kérdező... lehet, hogy csak késő van, és fáradt vagyok, de harmadszorra próbálsz meggyőzni róla, hogy nekem fogalmam se lehet róla, milyen érzés ennyire szeretni egy lovat, s ha olyan jó helyre járnék, mint te, tán tudnám, milyen az igazi lószeretet. Ez mostanra csöppet kezdi kikezdeni a jóérzésemet. Nagyon kérlek, ebből a hozzáállásodból vegyél vissza, mert
1. a józan ész és realitás nem a szívtelenséggel egyenértékű.
2. akkor bizonygass burkoltan bizonyos célzásokat, ha én is meggyanúsítgattalak előtte mindenfélékkel.
Elhiszem, hogy most szarul érzed magad, és jól esik egy kicsit kiönteni a lelked, meg bizonygatni, hogy nálad szerencsétlenebb és sebzettebb szívű jelenleg nincs a világon, de a nyafogásnak is megvannak a maga határai.
Örülök, hogy keresel új lovat. Remélem, az már papíron és teljesen a sajátod lesz, nem csak felesben. Köszöntem.
Bocsánatot kérek, én nem azt akartam kihozni az egészből h nem tudod, hogy mi a lószeretet. Egyáltalán nem. Tegnap kissé rossz hangulatom volt családi okok miatt.
Az a baj h egyáltalán nem az a helyzet h hű de olyan jó helyre járok. Sőt... Igaz h elhanyagolva nincsenek a lovak, de tudásügyileg jócskán. A tulajdonos kb hetente egyszer kinéz. Vagy a ló adott lovasa látja el alovat, vagy a tulaj fia, de ő nem éppen szívesen és nem alaposan. Ezért mondom, higy itt nem könnyű nem kialakítani a kapcsolatot.
Sajnos más lovarda nincs a.környéken csak ennél.rosszabbak. :/
Remélem.így érthető :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!