Miért ilyen a lovam?

Nem csak a fizikai büntetés lehet rossz élmény neki.

Egyik ismerősömnek a lova hanyatt vágta magát, mikor kikötötte, és pucolta, ha én tettem, semmit nem csinált.

Egészen egyszerűen nem szerette a lányt, túl sokáig nyüstölte mindig. Pucolgatta, vakargatta, nyergelgette, lovagolta, lenyergelte, megint másfél órát képes volt vele eltökölni, a ló meg csak állt...

Egyfelől - NE ADJ NEKI JUTALOMFALATOT! Legalábbis semmiképpen se a két szép szeméért. A ló a természetben soha nem küzd meg a táplálékért, ellentétben a ragadozókkal: amíg egy kutyának a jutalom azt jelenti, hogy jutalmat kap a gazditól, addig a ló számára ez természetes: elkezd követelőzni, elvárja, hogy adj neki valamit, most, rögtön, azonnal, mert hát ezért vagy.

Ne szoktasd hozzá, mert ez nem így van! Akkor jutalmazd, amikor megérdemli, munka előtt soha, és azért se, ha követ, vagy ilyesmi - ez ne azért történjen, hogy kapjon valamit. Ha ügyes, simogasd meg, dicsérd meg, legyen valami nagyon pozitív megerősítés, de ne kaja.

Ha rád sunyít, vágd orron, ne finomkodj, mert ménesben ha elkezd keménykedni a főnöknek ,az páros lábbal rúgja fel, de úgy, hogy még másnap is szédeleg tőle. Ekkora kárt te nem tudsz benne tenni, de nem ezen van a hangsúly: hanem a mentalitáson, az üzeneten - te vagy a vezér, és nem tűröd ezt el tőle. Az ágaskodás hasonló, azonnal küld el magadtól, vagy csapd oldalba.

Nem kell kevesebb időt töltened vele, értelmetlen elmenekülni, magától ez ugyanis nem oldódik meg. "Ó, már nem láttam két hete, ma jófej leszek vele, és behódolok" - na, ilyen nincs.

Ha rád lép, szintén figyelmeztesd. Ha csak sunyít, vagy munka után hozzád dörgölőzik, azonnal legyen meg a jussa - ezek egyike sem elfogadott. Ha amikor vezeted, megelőz, azonnal állítsd meg, léptesd hátra - nem, te vezeted őt, nem ő téged! Oda mentek, ahova te mondod! A hátralépés remek fegyelmező feladat, mivel hátrafelé nem lát - meg kell bíznia benned, hogy nem a farkasok közé küldöd, és el kell fogadnia az akaratod is, hogy most márpedig ő hátrafelé fog közlekedni.

Ami fontos: ok nélkül soha ne verd meg! Sőt, egyáltalán ne verd meg, igazság szerint. Mindig egy-egy jól irányzott pofon kell, a jó időben, a jó helyre, amikor még tudja, hogy miért kapja. Ha most én átugrok hozzád, és jól elverlek, te se jössz rá, hogy ja igen, 15 évvel ez előtt csúnyán néztél a szomszédra. Ellenben ha leköpsz, és képen küldelek, az úgy sejthető lesz, hogy miért történik... Érted a logikát :)

Másik dolog, jutalom csak akkor jár, ha megérdemli. Csak azért, mert lovagoltál mondjuk, és munka vége, nem evidens, hogy kell kapnia valamit. Az a jutalma, hogy leszállsz, és vége a munkának (ez a ló számára abszolút jutalom, ezért mindig úgy fejezd be a munkát, hogy neked van igazad, és a ló megcsinálta, amit kértél. Érdemes olyan feladattal zárni, amit a ló egyrészt ismer és jól tud, ráadásul szívesen és helyesen csinálja). Ha valamit jól csinál, azonnal legyen meg a jutalma - simogasd meg (pl. homlokukat, sörényélüket szokták szeretni), dicsérd meg, akármi. A jutalmat jobb, ha az etetőjébe teszed, és eleve nem is kézből kapja.