Van itt olyan akinek az első lova angol telivér volt?

Szia, nekem nem az én lovam, de a gazdája nem akar rá ülni, és megmondta hogy rajtam kívül más nem foglalkozhat vele. Pályáról került hozzánk. Eleinte ideges volt, főleg terepen. Viszont most van a 2. Évi "évfordulónk" és olyanokat csinálok vele, hogy szőrén, egyetlen kötélel a nyakában vágtázok vele a legelőn. Durván fél év volt mire átlovagoltam, hackamor került a fejére mert ő rágta és nem szerette a zablát. Ma már teljesen jó terep ló, de eleinte olykor kínszenvedés volt vele kint az erdőben. Nekem sok munkám, bizalmam, és szeretettem van benne, de ma már az életemet is rábíznám. És estem már róla.

Általánosságban kísé érzékenyebbek, viszont borzasztó tanulékonyak. Mindenkép tapasztalt lovas kell rájuk lehetőleg olyan akinek nyugott, határozott, de egyben szelíd keze van. Az enyémet a szárról való irányításról teljesen átlovagoltam testsúly és láb irányításra és jobban hallgat is rá. Mindegyikük külön személyiség ezért nem lehet ezt nagyon elmondani tanácsként. Én még annyit mondanék, hogy hajtja őket a vérük. És csak rajtad ál mit hozzol ki belöle, hogy használod ki az előnyeiket. Az enyémnek például az a tulajdonsága, hogy csak úgy viszi át hibátlanul az akadályt, ha csak három vágtaugrást engedek neki, azaz borzasztó szűk körön viszem rá. Ez versenyen előnyös, mert jól le tudjuk vágni azokat a kanyarokat amire más lónak szüksége van.

Annyira van benne a vérükben, hogy kizárólag erre szelektálták őket, semmi másra, ezenkívül tréningben is egymást húzzák a lovak, ezért is mennek általában párban, hogy feléledjen bennük a versenyszellem. Egygazdásnak nem mondanám őket, hiszen a legtöbb versenyző telivérnek cserélődnek a lovasai mind munkában, mind versenyben, annyiból érzékenyek a lovasra, hogy lovagolni kell őket, nem csak utazni rajtuk, nehezebben viselik a kezdők szerencsétlenkedéseit, mint a félvérek.

Nekem a legnagyobb élményt egy idős telivér kanca, Replika adta. Csak átmozgatás céljából lovagoltam, kizárólag terepen, rendkívül figyelmes, érzékeny, de bátor kanca volt, egyetlen csizmamozdulatra megindult és egy ujjal fel lehetett venni bárhol, bármikor, nem aggódtam emiatt egy pillanatra sem, épp ezért megadta a tökéletes szabadság érzését (pedig nem vagyok az a terepen száguldozós típus). Ahhoz hasonlítanám az érzést, mint amikor egy öreg kombi után az ember átül egy versenyautóba.

Szia!

Nekem angol telivér lovam van és ő volt az első lovam. 5 éves(gyakorlatilag még csikó) nem sokat lovagolták előtte... Galoppon és ugratásban is kipróbálták amennyire tudom. De én ilyen egy jó indulatú és okos lóval mint amilyen ő még sohasem találkoztam!

Neki is meg vannak a maga szokásai mint az összes lónak fajtától függetlenül,de ő hihetetlen nyugodt ahhoz képest,hogy tisztavérű telivér direkt versenyre tenyésztve! Szóra dolgozik mindent megcsinál és hihetetlen szeretetéhes paci. Igaz annyira soványan került hozzám,hogy rossz volt ránézni féltünk is hogy majd bolond lesz ha meghízik és erőre kap,de hál istennek ebből semmi nem lett! Maradt az a régi nyugodt kanca akit elsőnek megláttam. :)