A hobby lovaglásban mi a jó?

De most tényleg olyan hihetetlen,hogy esőben a lovam kinn van a legelőn, ha már nem zuhog az istállóban felnyergelem és mire már csak csöpög mehetünk is ?! nyilván szakadó esőben nem fogok kilovagolni,hogy leizzadjon és megfázzon.

(3. kommentelő)

A videó/kép anyagra én is kíváncsi lennék. Hogyan dolgozol a lovaiddal, hogy mennek a versenyek ilyenek.

Válaszolók: elég utálatosak vagytok a kérdezővel, annak ellenére hogy NYilván nem ismeritek őt, de BIzonyára pár sorból az egész életére következtetni tudtok.

A magam részéről rengeteg olyan, magukat hobbylovasnak tartó egyénnel találkoztam, akik nemhogy lovagolni, de még nyergelni vagy lovat ápolni sem tudtak. Ennek ellenére tökéletes szakembernek mondják magukat ahhoz hogy kezdőket oktassanak "hiszen a lovaglásban nem számít hogy mennyire téped a száját vagy a nyakmazdaggal a nyakát, a lényeg hogy mennyire szeret engem a lovam és milyen jól érzem magam a hátán stb."

Értem én és el is fogadom hogy sokfajta lovas szemléletmód, stílus van (angol, western, parelli) amikről naphosszat lehet pro/kontra vitatkozni. Azt azonban nem tudom elfogadni, hogy olyanok mondják magukat hozzáértő lovasnak akik ellés előtt álló lóval mennek egész napos túrára vagy a kantár szárával kötik ki az állatokat (láttam már példát mindkettőre, sőt durvább dolgokra is). Ezt nem kell minden hobby lovasnak magára venni, mert vannak kivételek, de az igényes (akármilyen) lovas az alaptudást csak edzői felügyelet (vagy tapasztalt lovas mellett) érheti el, egyedül semmiképp sem.

Szerintem a kérdező az ilyen hobbysokra gondolt, akik nem tudják megkülönböztetni a ló elejét a hátuljától, de elmondhatják hogy saját lovuk van.

Hozzáteszem, direkt nem említettem hogy milyen stílusban (hobby/verseny) lovagolok, nehogy következtetni lehessen bármire is a válaszomból.

Hobbi lovas vagyok. Hogy miért éri meg nekem lovat tartani? A ló szeretetéért. Én csak terepre járok, mert pályánk az nincs, viszont van hatalmas legelőnk. Én szeretem azt, ami a lóval jár, szeretek vele lenni, csavarogni a környéken, túrázgatni. Jah és igen is nekem is van igényem a fejlődésre, mert idomítok én is, ha van olyan mező a környéken. Nekem a lovam a társam, indulunk ügyességi versenyeken is, ráadásul egész jó eredménnyel. Azért is jó a saját ló, mert sok a közös kaland, élmény és én szorosabban tudok hozzá kötődni, mint egy lovardai lóhoz, akit még rajtam kívül 22-en nyúznak, mindenki más-másképpen nyúl/áll hozzá. Nincs az, hogy mondjuk kapok egy lovat, két hét alatt rendbe teszem, aztán valaki más alá adják és 2 alkalom alatt hazavágja a munkámat.

Egy 3 napos túrára, ha bérelnék egy lovat oda fizethetném egy havi bértartás árát... szóval megéri a saját ló,már ebből a szempontból is.

Engedtessék meg nekem, hogy visszakérdezzek: a versenyzésben mi a jó?

Tudom, eredmények, meg minden, de ez nem mindenkit motivál. Jó darabig edzésre járós, tanulós, fejlődős hobbilovas voltam, egyedül a versenyzés nem szerepelt a céljaim között, mert már egy iskolai szavalóversenytől is kiver a hideg veríték, a legrosszabb rémálmaimban sem szeretnék versenyre menni.

Aztán családot alapítottam, és a gyerekek mellett már nem érek rá naponta lovazni. Havonta egyszer kimegyünk terepre egy barátnőmmel, csak a régi szép idők emlékének a kedvéért. Ennyi.

Itt a legnagyobb probléma az, hogy az itt válaszoló hobbilovasok nem olvasták el a kérdező magyarázatának második bekezdését.

Emberek! A kérdező nem azoknak a hobbilovasoknak a válaszaira kíváncsi, akik nap mint nap dolgoznak a lovaik/ukkal, szeretik ő(ke)t, és foglalkoznak velük ha nem is edzés vagy idomítás szintjén, de kapcsolatépítés szintjén. Ezeket ő is megérti, mert ezek már egyfajta célnak tekinthetők. Cél, hogy a lóval minél jobb kapcsolatot ápoljatok, cél, hogy élvezetes legyen a lovaglás, stb.

Ő véleményem szerint azokra a hobbistákra kíváncsi, akik - mint írta is - heti egyszer ha kimennek a lovaikhoz, akkor is csak néhány percre ülnek fel, nem is biztos hogy terepre mennek, hanem bent rúgják a port a pályán vagy a fedelesben és sokszor egyszerűen már-már idegtépően keveset tudnak a saját lovukról.

Megadom a többiek helyett a választ. Az ilyen hobbisok azért tartanak lovat, és azért járnak lovagolni, hogy kikapcsolódjanak. Őket nem érdekli sem az alapvető idomítottság, sem a lóval való kapcsolat elmélyítése. Ők azért tartanak lovat, hogy ha kijönnek, akkor annyit lovagolhassanak és úgy ahogy nekik jól esik, még akkor is ha ezt a pénztárcájuk bánja. Nincs céljuk vagy igényük arra, hogy valamit is javítsanak, csiszoljanak. Valamelyest megtanultak lovagolni, fennmaradnak, és örülnek annak, hogy lovagolhatnak. Lehet, hogy jobban megérné nekik inkább fizetni egy-egy óra lovaglásért, de ők szerintem nem vágynak oktatói vagy edzői tanácsokra, hanem a saját lovukun elzötykölődnek és kész. Van ilyen. Ismerek olyan lótartót, aki megvette magának a többmilliós fríz csődört, és ha fél évente egyszer kijön hozzá, hogy megnézze boxon kívülről, akkor sokat mondok. Szerinted megéri neki fizetni a lótartást? Nem. Az ilyennél - mint az utóbbi - a ló már csak egyfajta státusszimbólumnak számít.

Igen, azért van különbség hobbilovas és hobbilovas között. Hobbilovas vagyok, erőteljesen tanulom ezt a szép sportágat, a saját ló évekre van. De a célom, hogy sokat tanuljak, fejlődjek, jól lovagoljak, ne okozzak sérülést a lónak, mégis határozottan tudjam ellovagolni, legyőzzem a félelmeim, stb. De azt hiszem, értem, hogy mire gondol a kérdező, még ha eleinte én is félre értettem a dolgot, hogy minek az embernek ló, ha csak hobbizik.

Az én példám: ismerek egy embert, akinek van egy lova. A gazdi lovagolni nem tud, fent maradni igen, de csinál mindent: terepezik, pályán is csinál valamit - sosem láttam személyesen - ugratós képét is láttam.... nem értek olyan szinten az ugratáshoz (valljuk be: semennyire sem értek hozzá), de még nekem is rondának tűnt azaz ugrás. Szóval,havonta 1-2x felül, ellötyög a lóval vagy kint vagy bent, a ló megy ahogy akar, szárban nincs, egyébként a gazdájára van nőve a ló, edzői segítséget legjobb tudomásom szerint nem kér. Neki így jó. Legyen. Én nem értem, ebben mi a jó, de nem én tartom el a lovat, szóval nem az én gondom.

Vagy ott a nagybátyám: vett egy lovat évekkel ezelőtt, holott életében soha nem látott élőben lovat, állítom. Semmit nem tud a lovakról, csak azt, hogy ló és füvet eszik. Mégis megvette, mert megtehette. Nem volt semmi célja vele, legyen ló, mert gondolom státuszszimbólum. Aztán valószínűleg elmúlt a varázs, mert mégiscsak rájött, ez így nem buli és eladta a lovat pár hónap múlva.

Nem olvastam végig a válaszokat, bocsi, ha valakit ismétlek.

Kedves kérdező, szoktál néha kijárni úszni egyet? Ugye igen? És versenyzel? Gonolom nem. Valószínűleg azért úszol, mert néha jólesik. Vagy szoktál télen olykor síelni menni? Síelni is csak az mentjen, aki versenyezni akar?

Fura elképzeléseid vannak...

A lovaglást miért ne lehetne "csupán" a lóval való együttműködés, a mozgás öröméért űzni?

Sajnállak, kérdező, mert lehet, hogy ügyes vagy, lehet, hogy vannak szuper versenyeredményeid, de a lovaglás lényegéből semmit a világon meg nem ismertél még.

Üdv: egy edző és versenyző, aki akkor a legboldogabb, amikor cél nélkül kóborol a határban kedvenc lova hátán

szerintem ha van hobbid legyen az akármi nem minden nap végzed el mint ahogy szerintem a hobbilovaglásnak is az az értelme hogy akkor amikor akarsz csak te és a lovad kötöttségek nélkül (körbe-körbe a pályán,hajlítva, combra engedtetve feszesen)hóban szélben napsütésben együtt legyetek, kikapcsolódjatok ,jól érezzétek magatokat.

csak azért mert hobbilovasról beszélünk ne hidd azt hogy ló és lovasa között nincsenek apró jelek,segítségek amiket

használhatnának.

azt érzem a kérdésedből és a válaszaidból hogy te nem a lovak szerelmese vagy mindinkább a versenyzés a precíz feszes célokkal teli lovaglás embere vagy.

nekünk kis embereknek elég egy mező vagy egy véget nem érő

földesút és azok élmények amik ott érnek bennünket.

Ui.:sajnálom azokat a kiselejtezett öreg beteg lovakat akik szerinted használhatatlanok.egy ló nem csak akkor ló ha rajta ülsz....neked nem társad a ló hanem az eszközöd.

Az eszköz céljaid elérésében!!ez szomorú