A hobby lovaglásban mi a jó?

Vannak akik a lovakat nem eszköznek tekintik, aki ha nem elég jó mehet a fenébe,mert a cél eléréséhez minél jobb ló kell. (még ha az illető nem is így indul neki..) VAN ember aki a lovát a barátjának tekinti, egy társnak akit egyszer megvett és míg a halál el nem választ együtt lesznek.

Szerintem a kérdésedből érződik,hogy a lovakat inkább fentről nézed a hátukról ülve, nincs hozzájuk túl sok érzelmi kapcsolatod, ami elég szomorú. Van akinek pl az élvezet,hogy felül , kimegy órákra barangolni, egy csomózott kötőfékkel és egy kényelmes túra nyereggel. A barátokkal vagy egyedül, nappal vagy este, hóban vagy sárban, 40 fokban vagy -20-ban. Van akinek a élvezet,hogy a lovával sétálhat földről, trükkökre taníthatja, készül egy felvonulásra, egy kis versenyre, egy bemutatóra. A lovastanya egy otthon ahol nem csak a lovad él, hanem ott a többi lovas akikre számíthatsz,mert tudod,hogy nem beképzelt versenylovasok akik nem értik mi a jó abban,hogy a lovad oda megy hozzád amikor egész nap a társaival sütteti a hasát a legelőn, amikor hóesésben nekivágsz a barátaiddal lovagolni terepen...Akik nem értik mi a jó abban,ha a ló szemszögéből nézed a közös munkát és nem arról szól minden lovaglás,hogy 4szögben minél összeszedettebben vágtázzon, vagy a 120-at precízen ugorja az ember lova.

ui: terepen nem dolgozunk a lovunkkal, az utolsó mondatod pedig elárult számomra mindent. Én tulajdonképpen ezt a mentalitást nem értem. ( külön kérdést azért nem csinálok erre :P )

"És most NEM azokról a hobby lovasokról beszélek, akik edzésekre járnak, tanulnak, fejlődnek hanem akik tényleg csak évi 2x dolgoznak terepen a lóval."

ennek fényében miért olyan hobbilovasok veszik sértőnek akik foglalkoznak a lóval .. ? illetve tényleg pénzkidobás tartani egy lovat havi több 10 ezrekért ha nem foglalkozik vele a tulajdonosa becsületesen. meg a lónak se túl jó .

és nemértem miért "csak a pénzt "látná a lovakban a kérdező ... akinek van lova még ha nemis versenyzik tudja hogy egy lótartó a pénzt szinte csak elmenni látja ..jönni már kevésbé .. :D:D

Másrészről egy hobbylovasnak ugyanolyan fontos a saját lova mint egy versenyzőnek ..számára az jelenti magát A lovat ,még ha néha nemis olyan "fullos". és nyilván vannak céljai is .

Viszont egy versenyzőnek sem csak egy munkaeszközt jelenet a ló !!!a közös terep és játék ugyanolyan fontos én is versenyszerűen lovagolok és van kapcsolatom a lovaimmal.. nem csak a hátukról .

Azért úgy látszik, hogy leírtad, hogy te mit látsz.. de a valóságot sajnos nem látod.. :/

Baba korom óta lovak között élek.. beleszülettem.. simán járhatnék versenyezni..edzőhöz stb.. mert lenne rá lehetőség..ha nagyon akarnám.. de tudod menyivel jobb terepen el hülyülni barátokkal mint edzésen keményen lovagolni 1-2 órát?! És mikor oda dobod a szárat és megy ahogy jól esik neki.. vagy amikor ápolás közben szétnyalogat.. de akár azt is említhetném mikor 1-2 napig nem tudok kimenni és amikor meglát akkor a karám ajtóhoz nyihogva vágtat oda..

Nekem nincsenek céljaim a lovaglással.. de életem végéig űzni fogom..Amúgymeg lovat tartani nem hiszem hogy megérné akárhogy is..legalábbis magyarországon..és nem nagydíj szinten..

De akkor most én kérdezzem meg hogy a versenylovasok mit szeretnek a versenyzésben? abban hogy feszes a ló? a rullkurben? ebben mi a jó? ;)

"...hasztalan lovaglás, főleg pályán"

Hát ez nem semmi:D Nem tudom, hogy hány éves vagy, de vsz ha ennyire a versenyzésre koncentrálsz, pár éven belül igazi versenylovassá válsz, akinek az a lényeg, h minél márkásabb és drágább felszereléseid legyenek, és bizony az is előfordulhat, h pár év múlva már azon gondolkozol, h eddig miért is nem adtad el ezt a 2 lovat, hiszen nem is olyan jók. Persze ez most még elképzelhetetlen számodra, aminek örülök is, de bizony van rá esély, h ilyenné válsz, erre figyelj oda...

Amúgy meg a hasztalan pályamunka nagyon nem hasztalan... Gondolom már rájöttél, hogy hobby lovas vagyok, szóval elég tisztán látom, mi a jó, ha csak hobbyként űzzük a lovaglást. Először is, számunkra a legfőbb cél (mert igen is van célunk), hogy minél szorosabb legyen a lovunkkal a kapcsolatunk. Ezért sokan (pl én is) földről való munkát végzünk, ezzel javul a kapcsolatunk, jobban megértjük és megismerjük egymást és egymás gondolkodását, és bizony sok mindent taníthatunk nekik. A pályamunka pedig igen is hozzá tartozik a lovagláshoz, itt rengeteget fejlődhetünk, mintha csak kint a terepen lennénk állandóan. Persze a terep is fantasztikus, és ott is sokat tanulhatunk.

Számomra fantasztikus érzés látni, hogy az évek során mennyit fejlődik és mennyit változik a lovam, hogy milyen volt régen és milyen most. Az egész napos rohanás után imádok kimenni a lovardába, ahol csönd van és nyugalom. Lovaglás közben mindent kikapcsolok, olyankor csak a ló és én létezünk számomra, az külön csodálatos érzés, mikor már annyira összenőttünk, hogy csak egy icipici segítségadás hatására már csinálja a feladatot, főleg mikor kantár nélkül nyakmadzaggal megyünk. Egy külső szemlélő azt hinné, hogy a gondolataimmal irányítom a lovat, annyira tökéletesre fejlesztettük már ezt. Az is nagyon jó, mikor lovaglás után összeülünk, hétvégenként egy tábortűz mellett.

Nekem, mint egy hobby lovasnak a legfőbb célom, hogy a lóval a kapcsolatunkat tökéletesítsük, amihez kell bizony pályamunka, terep és földről való munka is, hogy mindketten tanuljunk és fejlődjünk, mert ha egy helyben taposunk, annak nincs sok értelme.

És még annyit tennék hozzá, hogy én (és sztem még sok hobby lovas) nem a lovaglásért csináljuk az egészet, hanem magáért a lóért! És sztem ez a legfőbb különbség a hobbí lovasok és a versenylovasok között, ebből a különbségből adódik minden további más szemléletmód is.