Mikor lovat vettetek akkor voltak x elképzeléseitek? (

Nekem pl. csak appaloosa kellett, vagy quarter horse.

nekem egyáltalán nem volt, de nem is gondolkoztam rajta mivel nem tudtam h kapok:) de amikor ott volt csak az számított h sajátom :D(ballagási ajándék volt) de azért csődőrt, pónit, hidegvérűt nem akartam. :)

Hát én ugy voltam, h neten kerestünk az edzőmmel. Beírtuk a korát, meg azt hogy milyen képességei legyenek (az én esetemben jó ugró) meg h 500ezer alatt legyen. Próbáltunk egy csomót de végül megvettük a legjobbat. Mondjuk ő tetszett az összes közül legjobban. Ja és az is volt egy kritérium, h bármi csak ne csődör legyen. Heréltet vettünk. Nagyon jól ugrik, és olcsó volt. És imádom *.*

kinek mire kell ez nagy kérdés ez egy szempont, a neme, a színe, fajtája ezt embere válogatja, vételnél konkrét elképzeléssel megy az ember állatot, társat venni. Cserénél meg az számít ,hogy mennyire értesz a lóhoz ,hogy tudod el tüntetni a hibáit! és a másik lóban megtalálni a hibáit! Lóvásárlásnál idegenre nem szabad hallgatni még az edződre sem mert nem tudod ,hogy milyen kapcsolatban áll a vevővel kivéve ha valami hibát vesz észre ezt azért érdemes elfogadni.! az ilyen malőrökkel sok tíz ezer forintot vehetnek ki a zsebedből! ez 30 év tapasztalata!!

Nekem tök mindegy volt amúgy is. Az volt a lényeg hogy a célnak megfeleljen, a többi már csak részlet kérdés. Másrészt minden ló szép a maga nemében. :) Én még nem láttam csúnya lovat.

Én általában először a külalakját nézem meg... ha megfog benne valami akkor megnézem hogy hány éves, mennyire képzett, mire alkalmas meg persze hogy mennyi az ára. Utána ha találok egy úgymond tökéleteset akkor megvitatom nagybátyámmal (mert hát mégis csak közös a vállalkozás) és ha tetszik akkor megvesszük. :)

Elképzeltem, hogy egy gyönyörű fekete vagy fakó kancát szeretnék, szép tartással, legyen jó terepen, minimum 160 cm marral és jó aggyal rendelkezzen. Na mindezek ellenére megkaptam az én édes, drága lovacskámat, aki egy 120 cm magas Welsh póni, májsárga színnel. :)) De semmit nem bántam meg, sőt még talán jobban is jártam vele mint egy "igazi" nagy lóval. Most van egy fakó csikója, és azzal a színnel, amire mindig is vágytam. (: Imádom őket!

Nekem egy koszos, soványkás, izmolatlan, deres lipicai kancám lett. Előtt én is csak olyanokról álmodtam hogy szép fekete magyar sportló. Vagy egy gyors szürke vagy fekete arab telivér akivel minden nap az egeket szélném át. De akkor jött ő. És már 5 éve megvan, semmi nem maradt eredeti külsejéből, egy gyönyörű deres lipicai kanca lett. Jobbat nem is kívánhattam volna az első perctől fogva. Mert ő az enyém és senki másé, számomra ő jelenteti a világot, felbecsülhetetlen, gyönyörű még akkor is az volt amikor amikor soványkás, izmolatlan volt. Pedig akkor nem volt több egy vágó hídra rakott gebénél. :) Örülök hogy van nekem!

xD Ez honnan jött! :D