Miért torténik ez az ivartalanított kutyákkal?
Előre leszögezném, hogy nem vagyok ivartalanítás ellenes! Csupán csak kivancsiságból kérdezem. :)
Eddig 2 kutyusom volt/van, az egyik ivartalanítva volt, a másik aki most van nekünk ő még nincs.
A kérdésem az lenne, hogy mindenhol kíemelik azt, hogy az ivartalanítástól nem változik a kutya személyisége, maximum az olyan dolgokat hagyhatja el (ha kölyökként ivartalanítunk) mint a jelölgetés, vagy a dominálás, vagy a "töfizés" :D
Felnőtt korban pedig valószínű már ezen sem változtat.
Akkor miért változik meg mégis néhány kutya?
Személyes tapasztalatom van ezzel kapcsolatban, mert eléggé nagy a kutyás közösség itt. Plusz kutyasuliba is folyamatosan járunk. Ismertem előtte - utána kutyákat, és elképesztő a változás rajtuk. Ismerem a gazdáikat is nyilván, a legtöbb kedves ismerős vagy barát, mind nagyon jól bánik a kutyáival. Ilyesmik változtak hogy pl a játékos kutyából egy eléggé magánakvaló, csendes kutya lett, már nem olyan kajla, felnőtt korban lett ivartalanítva. (kan, vizsla)
Van olyan kutyus is akivel nem is volt gond, csak azért ivartalanítottak hogy a később felmerülő betegségeket elkerüljék, ő pedig agresszívabb lett, mintha valami bekattant volna nála, most gőzerővel próbálják erről lenevelni. Nem mindig agresszív, csak bizonyos helyzetekben, pl már akkor is, ha közeledik felé egy kutya. Régen lehetett vele játszani is, bár azért annyira játékos sose volt. ( ő is kan, keverék) van még egy kis kutyus, azthiszem ő sheltie aki annyira színes személyiség volt, játékos, kissé rafinált, nagyon aktív és most passzív, nehezen lehet rávenni arra hogy futkározzon. Őt 6 hónaposan ivartalanították, viszont nála nagyon megbánták a gazdái.
Ismerek olyat is, akinek nagyon pozitív lett a sterilizálás, már nem agresszív, sokkal aktívabb, meg ismerek olyat is, aki csak kicsit változott, most már annyira nem játékos, de egyébként eltüntek a rossz szokásai (szuka, írszetter)
Hirtelen ennyi kutyát tudnék most felsorolni, de szerintem ennél azért többet ismerek.
Miért változtak meg ennyire főleg rossz irányba? A gazdáik nagyon sajnálják hogy így történt, de annak örülnek hogy legalább nem lesznek betegek a kutyáik.
Kicsit tartok így ettől, mert az én kutyám is nagyon játékos, nem akarom hogy utána ne legyen az, de tudom hogy nem mindegyik kutyánál van ez így, és nem tudom a miértjét, ha kifejezetten azt mondják az allatorvosok hogy ez nem valtozik.
Köszi a válaszokat!
Biztosan a műtét okozta? Vagy valami más, csak a gazda ezzel köti össze.
Az agresszió tuti nem ivartalanítástól van.
AZ én pitem 4 évesen lett ivartalanítva. Most 10 éves, semmi nem változott. Mai napig ugyanolyan játékos.
Az agressziója max a gyerekszületéssel van összefüggésben, mert a kis hülye olyannyira védeni akarta mindenkitől, hogy válogatás nélkül mindenkit meg akart enni reggelire. De le lett nevelve róla kb.
És nem sokkal az ivartalanítás után született a gyerek, szóval én is foghatnám arra, de tudom, hogy az új családtag zavarta meg kicsit, nem a műtét.
Azóta már persze helyre állt a világ rendje, minden ok vele.
Én is ugyanezt mondanám.
Aki fél, tart az ivartalanítástól, csomót vívódik előtte, hogy mi lesz,ha...az általában utána bármiféle változás áll be a kutyánál, az ivartalanításnak tulajdonítja.
A legtöbb állatot 1 éves korig ivartalanítják, amikor még kölyök, játékos.Ha utána nem lesz játékos, akkor ivartalanítás nélkül se lenne, mert felnőtt lesz, komolyodik.
Lehet hogy előfordul ritkán az ivartalanítás utáni negatív hatás, de nem olyan gyakori mint írod.
Nekem most 4 kutyám van akik ivartalanítva vannak.3 fiú, 1 lány.Igazából semmi változást nem látok rajtuk, 2 egy éves kora előtt, 1 másfél évesen, 1 pedig 6 évesen lett ivartalanítva.
Viszont az egymáshoz valóviszonyuk teljesen rendbejött.Nem veszekednek, nem agresszívak egyáltalán.Előtte sokat marták egymást, azóta semmi ilyesmi nem fordul elő, sokkal nyugodtabbak,viszont az enyémek játékosabbak lettek.
Vannak cicáim is, 11 cica, mind ivartalanítva van.Rengeteget csökkent az agresszió köztük, sokkal békésebbek, lustábbak, de ez a lustaság lehet a kor miatt is kialakul.Nem tudok az ivartalanítás számlájára semmi negatívumot írni.
Régebben én teljesen ivartalanítás ellenes voltam.Míg odáig nem jutottam, hogy muszájból kellett,és ekkor rájöttem,feleslegesen féltem tőle eddig.Csak nekem olyan végleges dolog volt, visszafordíthatatlan, és úgy éreztem, nincs hozzá jogom, hogy ezt tegyem az állatommal.De aztán rájöttem, az ő érdekük is ez.
Koszi a kerdest. Most majd tudnak rad hivatkozni, hogy miert nem ivartalanitanak. ,,Nehogy agressziv legyen mar a kutya, hat ott is azt irtak, hogy az lesz, inkabb majd kilokjuk a kolykoket valami allatvedo szervezetnek, a kutya meg had pusztuljon el ido elott mondjuk rakban"
Szep volt.
Egyetértek a 4-es válaszolóval. Szerintem nem sok köze van az ivartalanításhoz. Egyszerűen abban a korban szokták ivartalanítani a kutyákat, amikor felszoktak nőni. Saját példa: Az én nőstény kutyám 8 hónaposan lett ivartalanítva. Most már 3 éves múlt és még mindig egy kis mókamester, szeret játszani, futkározni, nagyon barátságos, bújós. Ő egyszerűen ilyen. Egy olyan fajta keveréke, amire az a jellemző, hogy ember centrikus és öreg koráig megtartja a játékosságát. Nem adok neki semmi spéci tápot, még sincs elhízva, mert nem etetem túl. (Ezt szokták még felhozni) A másik kutyám egy kan. Ő a család nyomásásra nem lett ivartalanítva... Kölyökként ő is játékos volt, fel-alá rohangált, egyfolytában pörgött, de ahogy felnőtt olyan 1 éves és pár hónapos kora körül, szinte egyik napról a másikra megkomolyodott, már keveset vagy egyáltalán nem akart labdázni (amit előtte imádott), a játékok iránt sokkal hamarabb elveszíti az érdeklődését és szabályosan belustult. Ha nem zökkentené ki valami, képes lenne egész nap csak heverészni. És bár ő is szereti az embereket, de ő a természeténél fogva egy kicsit távolságtartó kutya. Szeret elvonulni a helyére, pl. ha már elég volt a simogatásból vagy már kiörömködte magát, mondjuk ha hazaértem. Pedig teljesen egészséges, nincs ivartalanítva se, csak egyszerűen 1 éves kora után nem sokkal látványosan felnőtt. (Már 4 éves amúgy) Ő más fajtájú kutya, erre lehetett számítani.
Szóval, szerintem pusztán felnőnek a kutyák, a felnőttek meg megöregednek és ezt kenik az ivartalanítás számlájára.
Egyik ismerősömnek jelenleg 2 macskája van,(korábban is volt jó pár) mind ivartalan és teljesen olyan macska lett belőlük felnőtt korukban, amilyenre számítani lehetett a kölyök viselkedése alapján. Nem tudok semmi látványos változásról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!