Miért tart/undorodik a kutyáktól?

Én elmondom, hogy ÉN miért.

Kosz és fertőzések. Pl.: Amikor szólok egy csajnak, hogy valami van a kabátja ujján, mire ő, jaj ez csak kakika, mert előzőleg odaért a kutya feneke. Vagy amikor valakinél foltos a szőnyeg, mert Fifike, oda hányt, vizelt, fosott. Idegesít, amikor a tányérját a mosogatóba teszi a többi, ember tányér közé. Vagy, hogy erősködnek, hogy üljek le, én meg nem tehetem, mert gyűlölöm a ruhámon a szőrt.

Nekünk egy kutya van a házban, teljesen rendezett, nem koszos, nem büdös, tiszta.

Udvar is van, de alap benti.

Egyik rokonunk kijelentette, hogy ő nem hajlandó még a lábát sem betenni hozzánk, mert az a "Rühes kutya mindent összeszőröz" . Mondtam neki, hogy ennek örülök, legalább nem kell elviselnünk egy idiótát. Azóta mindenkinek azt terjeszti a rokonságban, hogy koszosak vagyunk és még a kajában is kutyaszőr van. Ez nem igaz és elég rosszul tud esni, hogy komolyan mindenki ezt hiszi rólunk.

Mellesleg többször találtam eddig életemben hajszálat a kajában, mint kutyaszőrt (ezt még egyszer sem).

A mi rokonunk csak szimplán egy egoista, irányítás mániás idióta, aki szerint gyereket is veréssel kell nevelni, a kutya meg egyenesen az ördögtől való állat.

Az érzelmi és normál intelligenciája is a béka segge alatt.

Egyébként nincs azzal semmi baj, ha valaki nem szereti az állatokat, de jó lenne, ha elfogadná, hogy ez nem az ő háza és én meg szeretem a kutyákat.

Na megjöttek a barmok akik szerint az állatartást csak koszosan, büdösen lehet csinálni.

Elmondom, hogy igényes ember egy tucat kutya mellett is tud tisztaságot tartani, igénytelennek meg akkor is retkes a háza, ha csak egyedül él benne.

Aki szerint meg állatot tartani retekkel jár, az gondolom melyik előbbi csoportba tartozik ;)

Azt meg hagyjuk már, hogy a család elé helyezzük. NEM. DE ŐK IS CSALÁDTAGOK VALAHOL. És igenis, zavar, hogy megmondja a saját házamban hogyan éljek. Senkit nem zavarna, hogy ő egy állatgyűlölő barom, ha nem akarná megmondani, hogy a SAJÁT lakásunkban mit csináljunk.

Van aki szereti bent az állatokat, és van aki nem. Én eddig úgy vettem észre, hogy aki nem tudja elviselni bent, maga körül az állatokat, az nem is igazán szereti őket. Ők képviselik azt a mentalitást, hogy "kertes házba kutya kell az udvarra, azt etetem napi egyszer és elél". Nekem meg családtag. Nem a családom elé helyezem őket, de bocs már, ha évente egyszer idedugja egy orrát fennhordó ezer éve nem látott távoli rokon és elkezd fröcsögni, nyilván az állataimat pártolom akik az év minden napján önzetlenül viszonozzák a törődést és nem őt, aki egyszer jön ide és akkor is gusztustalanul viselkedik velem, és a családommal.

Nekem is sajnos nagyon sok ember van a környezetemben, akik azt az álláspontot képviselik, mint a te rokonod, de tudod mit? Tojok rájuk. Én megmondtam mindenkinek, hogy nem kötelező idejönni, ahogy pl én se megyek olyanokhoz, akik csak azért hívnak meg magukhoz, hogy két órán keresztül körbevezessenek a házukban, hogy mi új, mi mennyibe került, mi ilyen drága és olyan modern, kérkedjenek és felvágjanak. Van bent nálunk cica és kutya is, és nem kell mocskossággal vagdalózni, mert normálisan van takarítva utánuk. Azok a szőrszálak pedig, hát...bsszák meg, nekem jobban hullik a hajam mint nekik, meg a legtöbb ember is több hajat hagy a kabátján, mint az állataim, akik fésülve vannak. Undorítóbbnak találom, amikor előkerülnek most a fekete szövetkabátok, és a válla tele van hajjal és korpával. Roppant igényes...de persze az én ruhámon elvétve ottmaradt 1-2 szőrszál az borzasztó gusztustalan és putris, nyilván.

Valószínűleg nem túl rugalmas ember és nem fér bele a világképébe az, hogy máshogy is lehet kutyát tartani, mint ahogy ő gondolja. Szíve joga azt gondolni, amit akar, azt viszont nem tartom helyesnek, hogy a ti lakásotokban beleszól abba, hogy ti hogy tartjátok az állatokat. Abban van némi igazsága, hogy a kutya, macska be tud hozni egy-két kellemetlen dolgot, HA(!) úgy tartják őket. Mondjuk egy tanyasi kutya, aki a tyúkürülékkel közeli kapcsolatba került.

Azon viszont már többször gondolkodtam, hogy aki lakásban tartja a kutyáját, hogy oldja meg, hogy ne legyen kosz, ha épp lucskos-sáros a kutyája. Mert az enyémek igazi "kis" bundás varacskos disznók, szerencsére ha megszáradnak, akkor egy kis keféléssel öntisztulnak, de addig... nem véletlen, hogy a kutyás ruháimat nem tudom olyan gyakran mosni, hogy ne legyenek esős időben szinte azonnal koszosak.

Vannak ilyen emberek. Szomorú, de nem tudsz mit csinálni ez ellen.

Viszont, én sose hagynám hogy az én házamban az én állatomat csak úgy lelökje egy vendég. Ehhez nincs joga, bármit is gondol az állatokról.

Mellesleg, vannak emberek akik a gyerekeket sem szeretik. Milyen lenne már, ha egy ilyen személy nálam vendégeskedik, és lekever a gyerekemnek egy pofont, azért, mert szerinte így kell nevelni? Na, nálam ugyanaz a szitu a kettő. Egyik sem eltűrhető.

Viszont az a vicces, hogy jómagam is kb. baktériumfóbiás vagyok, pedig kutyával élek együtt és cicám is voltak. Mind a lakásban. De rendesen takarítottam mindig is, úgyhogy csak a szőr (volt) a probléma, de azt meg hamar megszoktam. Már nem érdekel, hogy olyan minden ruhám. De attól undorodok, ha az ételbe kerül, próbálok óvakodni ettől. Azaz semmilyen ételt nem hagyok elöl, meg körbenézem sokszor, mielőtt nekiállok enni. Más állatok szőrét viszont nem szeretem valamiért. Mármint, mikor vendégsében aludtam egy macskás hölgynél, és csupa szőr volt a párna, hát az nem tetszett. A saját cicáim szőre lehetett az ágyamban, abba simán belefekszek, de a máséba? :D

Kutyánál is ez van, ha más kutyákat simogatok, mindig alapos kézmosás meg eltávolítom magamról a szőrét is, hogy nehogy elkapjon tőle valamit a saját kutyám. Bezzeg ő nem gondol ilyesmire, mikor a többiek nemi szervét ízlelgeti a nyelvével... :D