Miért kell napi 2-3 órát sétáltatni a kutyát?

A kutya nem kerti tartozék! Vannak igényei, amiket ki KELL elégíteni! És ilyen a szellemi és fizikai lefárasztás is, amit a kertben nem lehet megadni! Akinek csak dísznek, eszköznek kell, de foglalkozni lusta vele, az ne tartson kutyát! Illetőleg ne lepődjön meg és legyen kiakadva, ha a kutya ás, rombol, lerágja a ház falát és a kocsi kerekeit is, szökik, agresszív, kezelhetetlen, stb. Mert ezek mind a kevés és rossz foglalkozásra vezethetők vissza!

Egy ember is megőrül, ha mindig ugyan oda van bezárva és nem érik új ingerek, nem érintkezhet a külvilággal. Ez persze rossz példa, mert a kutyának nagyobb a szüksége a mozgásra (amire még egy nagy kertben sincs lehetősége) és az új ingerekre, mint egy embernek.

Házőrzésre pedig ma már nem való kutya! Ha valaki be akar menni, akkormőt nem fogja visszatartani 10 kutya sem! Vegyél riasztót, de ne egy állat életét tedd tönkre!

Kerti kutyával is el lehet tölteni sok időt együtt. Csupán annyi kell, hogy amikor otthon van a család, a kutya is részt vehet BENT a mindennapokban.

Nagyon sokan csinálják így.

Pont leszarom hogy mit tartasz és hol. Ha viszont a hobbid bezavar az életembe és nem hagy aludni, majd a jegyző gondoskodik rólad és az állatodról.

Macska ugyanez. Kárt okoz? Megy az élvefogóba és a gyepire. A gazda felelőssége az állat és tevékenysége.

Hát, elég múltbéli a felfogásod, ha szerinted ennyi foglalkozás elég egy kutyának

("reggel-este kap enni, megsimogatjak")

Sok ember sajnos ugyanilyen hozzáállással tart kutyát, és ez a legnagyobb baj. Dettó mint a nagyszüleim; bár ők még a simogatást sem gondolják szükségesnek...

Ez nem egy növény, amit csak locsolni kell néha. Ennél egy rendszertanilag jóval fejlettebb élőlényről van szó, már bocsánat. Sokkal nagyobb igényekkel.

Kutyát és macskát meg ne hasonlítsunk már össze, légyszíves. A macska önálló, félig-meddig háziasított vadászó állat. Független, a maga útját járja. Egyedül is boldogul, általában nem vágyik társaságra. A kutya ezzel szemben falkaállat, nem egyedüllétre lett kitalálva, és nem is képes hosszútávon elviselni. Fajtán belül és egyedek között is eltérőek az igényeik, de ami biztos, hogy minden kutyának szüksége van a gazdával töltött időre, kapcsolatra, és a rendszeres mozgatásra. Egy kutya sem mozgatja le saját magát a kertben, még a lusta emberek kutyái sem. Az a saját megszokott területe, miért futkorásszon ott össze vissza? Te sem mászkálsz céltalanul a lakásban fel alá, és az emberek többsége sem így sportol, igaz?

Szerintem te is becsavarodnál ha csak ennyit foglalkoznának veled, mint amennyi szerinted elég egy kutyának. És itt szeretném megjegyezni, hogy a kutyák 2-3 éves kisgyerekek értelmi szintjén állnak. Ilyen intelligenciával a "csak úgy elvan a kertben" tartásmód rég nem elegendő már nekik. Az ekként tartott kutya nem boldogan éldegél, hanem valójában csak létezik, vegetál. Unalmas, haszontalan, érdektelen élete van. Aki figyelembe veszi egy kicsit is a kutya igényeit, az belátja hamar, hogy ez így egyáltalán nem jó. És aki nem tudja megadni neki amire szüksége van (elég séta, figyelem) az tényleg ne tartson kutyát. Ez nem egy dísz, hogy ilyen könnyelműen dönthessünk róla, hogy nekem csak úgy lesz egy ilyenem most, mert csak úgy, de se időm, se kedvem nincs normálisan foglalkozni vele.

Egyébként azt tudnod kell, hogy házőrzőnek se tartson inkább senki sem kutyát, ez is régimódi felfogásból ered. Nincs olyan kutya amelyik érdemben meg tudná védeni a birtokodat, ha oda valaki tényleg be akar menni. Csak fölösleges kockázatnak teszel ki evvel egy ártatlan életet, amit úgyis kioltanak majd az éj leple alatt. Ha nincs szerencséje, akkor pedig hosszú szenvedés után ér csak "véget".

Remélem sikerült rávilágítanom a lényegre. :)

Ja, és a macskákat valóban nem szükséges sétáltatni, de nem azért mert lusták a gazdáik. A cicák általában nem igénylik ezt a fajta mozgásformát. Bár szobacicákat néha sétáltatnak, láttam már ilyet. Szóval létező jelenség. De én pl. amikor megpróbáltam sétáltatni a macskáimat, kudarcba fulladt az egész. Annyira rettegtek amikor kivittem őket az utcára, hogy minden autó alá be akartak bújni és a földön lapos kúszásban közlekedtek. Alig várták, hogy visszamenjünk a biztonságot nyújtó, már ismert környezetükbe, a lakásba. Pedig nem "hagyományos" szobacicákról van szó, akik sosem léptek még fűre ezelőtt. Ők ugyanis udvari macskák voltak, tehát ismerték a kinti világot is. Sőt, csak azt ismerték. Lakásba kerülés után viszont mégsem akartak kint lenni többé.