Kutyások! Ti megfogjátok a kutyátokat ha valaki rátok szól?

Igen, megfogom, sokan irreálisan tartanak a kutyáktól sajnos, és ők nem tudják megítélni (mivel nem ismerik, és a kutyák testbeszédét sem értik), hogy a kutya nem fog rájuk ugrani vagy támadni.

Ettől függetlenül, sokszor én is hülyét kapok az ilyen emberektől, de egyszerűbb megfogni, mert lesüllyedni az ő szintjükre és vitát nyitni.

Én kevés helyen engedem el a kutyáimat, ráadásul többnyire olyan időpontokban járunk sétálni, amikor kevesen járkálnak. Pont azért, mert nagyon nem szeretek veszekedni. Ha póráz nélkül vannak és közel érünk valakihez, azonnal lábhoz hívom őket és kikerülünk mindenkit, ha van elég hely. Utána mehetnek újra szaglászni. Ez elég szokott lenni. Egyszer volt egy apuka, aki egy kirándulás alkalmával megkért, hogy fogjam meg a kutyát, míg elhaladunk egymás mellett, mert a gyerekei félnek a kutyáktól. Természetesen megfogtam. Ők megköszönték.

Én megértem, ha valaki nem szereti, ha egy kutya odamegy hozzá. Ezért nem is engedem oda senkihez.

Persze felénk is vannak olyanok, akik képesek üvölteni, ha meglátnak egy póráz nélküli kutyát. Egyébként nálunk nincs kutyafuttató, tehát kénytelenek vagyunk olyan helyekre menni "futtatni", ahol kevesen járnak.

Nálunk nincs park, kutyafuttató vagy ilyesmi hely, ezért a közeli mezőre szoktam kivinni, ott el tudom engedni. Volt már rá példa, hogy arra jártak emberek. Én mindig magamtól megfogom, hogy ne legyen probléma, pedig viszonylag kicsi (10 kg) kutyánk van. Viszont még ígyis nem egyszer előfordult, hogy mikor mellénk értek akkor grimaszoltak vagy beszóltak, pedig már előre megfogtam.

Mikor pórázon volt is kaptam már beszólást. Nem is igazán értettem, hogy mi baja a nőnek. A vonatot vártuk, én a padon ültem a kutya meg mellettem a földön, pórázon természetesen. Mire odajön a padhoz egy nő a gyerekeivel, majd elkezd sipákolni, meg fujjogni, hogy itt egy kutya, milyen undorító már ez, aztán a gyerekek is rákezdtek, hogy büdös, meg hogy remélik nem engedik fel a vonatra, stb. Végül a nő elcibálta onnan a gyerekeit, mintha én ültem volna közéjük a kutyával. Volt egy csomó üres pad, szóval nem értem mai napig, hogy mi volt a problémája azzal, hogy a kutya az egyik pad mellett ül. (Vicc az egészben, hogy a vonaton az ő gyerekeire kellett rászólnia a kalauznak, mert lökték fel az embereket, babakocsit, csapkodták az ajtót, szétszórták a kaját, ordibáltak és akkor én szégyelljem magam, hogy ül mellettem egy kutya. :D)

Alapvetően egy nagyon jól behívható kutyám volt, de igen, megfogom. Nem az én szegénységi bizonyítványom, hogy nem tudok szépen kérni, és okosabbnak tartom magam annál, és a kutyámat is,hogy leálljak ezen pörögni. Semmi értelme.

Egyébként nekem a neveletlen kutyásokkal gyűlt meg a bajom: volt egy viszlaféle keverék, amelyik egy parkolóból, két kisebb zebran át (ebből az egyik kanyarodós), vágtázott oda az én kutyámhoz, majd el tőle. Ezelatt jött 5-6 autó, és a párom kezébe nyo!tam a saját kutyankat, és próbáltam megfogni az idegent, de tojt az a gazdájára is, (aki nem igazán erőltette meg magát) mindenkire. Na, ennek beszóltam csúnyán, ha nem tudja behívni a kutyáját, legyen rajta póráz.

Mostanság menhelyen sétáltatok, ott is van minden.

Elszoktam engedni erdőben, de ha már látom messziről, hogy futó, biciklis, család, vagy épp kutyás közeledik akkor magamtól megkötöm, mert tudom hogy sokan vannak akik rettegnek a kutyáktól, és én ezt tiszteletben tartom.

Sok kutyással találkoztam már, és 10-ből 7 úgy engedi el a kutyáját, hogy nem behívható. Úgyhogy én már kerülöm az elengedett kutyákat, mert nem egyszer volt, hogy nekünk rontottak. Gondolom akik rád szólnak, nekik is ez a tapasztalatuk.