Ezt hogyan tanuljuk meg?
Kutyámat 1 évvel ezelőtt fogadtuk örökbe. Elég ingerszegény környezetben élt, így minden ismeretlen tárgy, zaj halálos ellenség, elég félős.
Fajtájára való tekintettel úgy döntöttünk,hogy a nagyon meleg nyári napokat bent töltheti a házban. Tehát kinti-benti kutyát szeretnénk faragni belőle.
Az, hogy egyáltalán be merje tenni a lábát a házba 2 hét kemény meló volt, de most átestünk a ló túloldalára.
Nem óhajt kimenni. Semmiféle finom falattal nem lehet motiválni, ahogy hívom az ajtó felé, valami falatkával, odajön fél perc alatt rájön mit akarok,és spurizik vissza a helyére.
"Kizavarni" se lehet,mert ahogy határozottabban szólok rá, lefekszik, összehúzza magát, és csak les bűnbánóan. Így maradt az a megoldás,hogy pórázzal szépen kivezetjük, de nem hiszem el, hogy ennél valami egyszerűbb megoldás nincs.
Esetleg van valami ötletetek?
Nálunk ez személyfüggő.
A párom (nő) beengedi a kutyát az ajtón belül. A kutya ott fekszik, és ha a párom rászól, akkor a füle botját sem mozdítja. Aztán jövök én, belerúgok egy olyat, hogy nyekken és már repül is ki.:)
Na jó ez vicc. De ha én szólok rá (erőteljesen, határozottan), akkor tényleg kifárad. Ha a párom, akkor neki ki kell lökdösnie:)
Mi lenne, ha mostantól kint adnátok oda a vacsiját, ott etetnétek? Így kellemes élmény társulna a kinti léthez..
a lényeg, hogy figyeljetek oda, hogy semmi, a kutya számára félelmetes tényezőt távolítsatok el, amíg ez ilyen nehezen megy..lehet, hogy esetleg fél valamitől (akár tárgytól is) de nektek ez nem feltűnő..nézzetek körül alaposan a "kutya szemével"
Én klikkerrel tanítom a kutyám, azzal tuti rá lehetne venni
ha szereti a hasát, akkor kezdetben ha már tesz egy lépést az ajtó felé, akkor rögtön klikk, kaja, nagyon megdícséritek
ha a kajával nem lehet annyira motiválni (mint ahogy az enyémet se) akkor legyen valami játék a jutalom, vagy simi, vagy bármi amit szeret..
Ismerem a problémát, nekem is van egy ilyen kutyám.
Ne engedj neki, légy határozott, vidd ki pórázon. Csukd be az ajtót és maradjatok kinn vele. Próbálj vele játszani, labdázni. Ha nem hajlandó, akkor csak simogasd, dicsérd. Próbáld meg az etetést is a kertben végezni. Türelem.
Nekem 3 évembe telt, hogy most már elmondhatom, minden rendben vele, magától közlekedik ki-be és nem reszket sem a kertben, sem ha jön hozzánk valaki. Másfél hónapja lett ivartalanítva, úgy láttam, hogy ez volt a legnagyobb hatással, azóta teljesen normálisan viselkedik.
Ha megteheted, javaslom a Cerberos kutyaiskolát, nekünk is sokat segített az ottani légkör és a szakértő oktatás.
Köszi a kommenteket.
Az az igazság, hogy kint kap enni a kertben. Házban nincs kaja. Inni se kap bent, ennek ellenére inkább képes szomjan halni, ha meg kiteszem rohan a vízhez és perceken keresztül iszik.
Pl, ha mi tartósan kint vagyunk az udvaron, az ajtó tárva-nyitva, akkor is inkább bent lebzsel, csak néha kikukkant mi a fenét csinálunk, de ha hívjuk, akkor is gyorsan vissza a helyére. Ha kiteszem mindig kint maradok vele kicsit, de ahogy én bejövök, 10 percig tuti kaparja az ajtót, aztán megunja és elmegy a helyére aludni. De reggel már jelentkezik, hogy be óhajt jönni. Nem egyszerű eset a kishölgy:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!