Néha agresszív a golden retrieverem, már nem tudom mit tegyek (? )

Azért ilyen, mert nem lett kiskorától határozottan, következetesen nevelve. Ez nem a kutya hibája.

Mit teszel akkor, ha morog, vicsorít?

Hogyan zajlanak a séták? Miket tanítottál, miket tud a kutya megbízhatóan?

A tennivaló egyébként, hogy el kell kezdeni komolyan megnevelni. Dolgozni vele, a morgást, vicsorítást, bármilyen támadó szándékot azonnal szankcionálni. Mivel ehhez nem szokott hozzá a kutya, lehet, hogy első reakciója az lesz, hogy keményebben próbálkozik, azaz harapni fog. Ezért érdemes a kezdeti nevelési fázist kiképző felügyelete mellett végezni, suliban vagy házhoz hívott kiképzővel egyénileg.

A kutyát nem kell simogatni: akkor kell simogatni, ha valamiért dicsérni szeretnéd. (Legalábbis a jelenlegi fázisban még mindenképpen így tanácsos tenni).

Igen nem az gond, hogy ivaros, de attól még segíthet a dolgon, persze a problémát nem szünteti meg. Plusz aki hosszú távra tervez kutyával az ivartalanít. (Angol bulldogom pl nem volt ivartalanítva mivel az átlag életkoruk 8 év)

Egyébként pedig attól, hogy a retriever alapjáraton egy szelíd fajta, még nem jelenti azt, hogy nem kell megnevelni. Az sem lehet kifogás, hogy nem tenyésztőtől van, az én kutyám is szar helyről lett összeszedve de soha ilyen probléma nem volt. Az a baj, hogy ha a kutya lemorog valakit és nem jelzitek neki, hogy ezt nem lehet, akkor folyton be fog próbálkozni. Még talán nem olyan késő kijavítani a problémát, de minél hamarabb szakértő! segítségével el kell kezdeni dolgozni rajta. A fejetekre fog nőni és szerencsétlen kutyát azért fogjátok lepasszolni, mert nem neveltétek meg. Utána pedig jön a következő alany gondolom. ( Ne így legyen)

"Angol bulldogom pl nem volt ivartalanítva mivel az átlag életkoruk 8 év"

Mi köze az életkornak az ivartalanításhoz???

Nekem mindegy meddig él a kutyám (remélem jó sokáig), ivartalanítva van.

És a viselkedési problémák megoldódását nem egy műtéttől kell várni. Nálunk felnőtt korban történt az ivartalanítás, az ég világon semmit nem változtatott (pl ugyanúgy sűrűn jelöl a mai napig...)

Meg kell nevelni! És meg kell tanulni a kutyával bánni. Nem egy szobanövény, hogy táplálom, és ennyi. Meg amikor kedvem van játszok vele...

Házhoz hívható kiképzőt hívj, ő megmondja, mit kéne változtati, hogyan kezeld a kutyát. Még jobb lenne két kiképző véleméyét külön-külön meghallgatni.

Az egy dolog, hogy nem tenyésztőtől van, de megnevelni attól még meg lehet.

Én, ha a kutyám ilyet csinálna, úgy vágnám ki a szobából/házból/falkából, hogy csak úgy nyekkenne. Vicsorog? Meg akarja kapni a kezedet? Akkor takarodjon a falkából. Úgy pár óra erejéig és simán átnéznék rajta akkor is elmegyek mellette valamiért. Utána visszaengedném, de az első pofátlan megnyilvánulása után újra penderíteném ki. A kutyát szidhatod, kiabálhatsz neki, de sokkal nagyobb büntetés, ha kiközösíted. Elég hamar le szookott nekik esni a lényeg.

Azért pofátlan a kutyád, mert nem neveltétek meg a habitusának megfelelően és a szemében most pojácák vagytok. A foglalkozás, szeretgetés nem jár, azt ki kell, hogy érdemelje. Ha köcsög, akkor aszerint kell viselkedni vele és nem pedig babusgatni.

Az ivartalanítás önmagában nem megoldás, de sokat segíthet, mert valamenyire lenyguszik a kutya, nem lesz úgy felpörögve, ha szukát érez.