Támadott már meg a saját kutyád?

Volt már több kutyánk, főleg német juhászok(kanok, szuka), de egyik sem támadott. Kezesbárány volt mind.(származás, nevelés miatt)Bár hozzá tenném, hogy gyerekként egy másodpercre sem hagytak a kutyával annak ellenére, hogy soha nem volt velük gond.

Viszont 12 éves koromban egyik ismerősöm talált 8 kiskutyát az anyjukkal egy elhagyott gyárudvaron egy gödörben. Kerestünk mindegyiknek gazdát, egyet mi is hazahoztunk. Ugyanúgy neveltük mint minden más kutyánkat, rengeteget foglalkoztunk vele is. De pl előle mégsem lehetett elvenni az ételt, ellenben a többi kutyánkkal. A tálát úgy őrizte, hogy gereblyével kellett elhúzni előle. Kiskorától morgott ha nem tetszett neki valami. Nagytestű kutya lett felnőve és szinte minden gondolkodás nélkül ha úgy tartotta kedve nekünk fordult, megpróbált odakapni. Végén kennelt csináltattunk neki, minden nap kiengedtük a bátyámmal(őt nem rémítette meg a kutya és őt tisztelte a leginkább). De egyszer neki is fordult és ez után döntöttünk úgy, hogy elaltatjuk. Sajnálom hogy ez lett a vége, mert úgy érzem olyan szeretettel, törődéssel fordultunk hozzá mint bármelyik más kutyánkhoz. Utólag kiderült, hogy másoknál is hasonlóan viselkedtek a tesói.

Egyszer az orromba harapott játék közben :( 5 hónapos pekingi palotakutya. Eléggé fájt, de sajnos az én hibám volt. Mert fogtam és valószínűleg én hergeltem fel. Előtte is játszottunk ő meg oda kapott. Azóta soha nem történt ilyesmi. Akkor ugyan nem szidtam le, hiszen ő is nagyon megijedt, hogy mi történt.

De én még a morgást sem kultiválom hiába kistestű. A nagyobb testű kutyámnál sem történt ilyen sosem.

engem harapott már meg kutya 1-2x.

kiskoromban kimentem mikor evett és simogattam, majdnem kiharapta a szemem. a szemem mellett a húst harapta ki.

de hál isten ezek nem hagytak semmi nyomot bennem, imádom a kutyákat.