Támadott már meg a saját kutyád?

Most lehet, hogy le fognak pontozni...na mindegy elmondok valamit.

Én szeretem a nagytestű, erős kutyákat, de! Az egyik ismerősünknek van egy fia és volt egy Rottweilere és ok nélkül a kutya úgy nekiment a gyereknek, hogy egy részt kiharapott a gyomrából (a gyerek 8-9 év körüli lehetett). Azonnal mentek be a kórházba és nekem kellett elvinni a kutyát (értek hozzájuk) és még engem is meg akart támadni pedig tőlem kapták (3 hónapos volt amikor odaadtam nekik). Egyszerűen megbolondult...pedig együtt nőttek fel. Ott voltam és láttam az egészet. El is kellett altatni. Szóval én nem igazán tartanék még egyszer Rottweilert. Jó szerintem is szép kutya meg okos meg minden, de én a Dobermant választanám.

Azt próbálja csak meg!

Hat éves labi keverékem van, a retriverek amúgy sem támadnak emberre, és nem is nagyon kell fegyelmezni, de tényleg igaz, hogy ha csak csúnyán nézek rá, jön bocsánatot kérni, és még én szégyellem el magam, olyan alázatos.

Másra, aki bántotta már őt, vagy aki engem akart bántani, arra már támadt, elkapta a gatyáját, és rángatta, de az védekezés volt, előbb az ember rúgta, ütötte és dobta meg.

Szerintem egy okosan nevelt kutya nem támad a gazdájára, aki a falkavezér. A domináns kanokra időnként ráfér az iskolázás, ha kétségbe akarják vonni az alárendelt státuszukat, csak nem szabad megijedni, vagy visszariadni a fegyelmezéstől.

Ismered Winkler Róbert Kutyaszorítóját? A kuvaszról mondja:

"Jobban illett hozzá a rideg pásztor, aki, mivel elvesztette a kutyapszichológus telefonszámát, fokossal kólintotta fejbe az állatot, ha deviancia jeleit tapasztalta. A kuvasz ebből sokkal jobban ért, mint a tudományos szőrszálhasogatásból. Szigorú, autokrata vezetőt kíván. A kanok életükben legalább egyszer megpróbálják átvenni a parancsnokságot, ilyenkor pedig küzdeni kell becsülettel. Nem anyámasszony katonájaként lelövetni a kutyát, mert úgymond megveszett. A legjobb egy husáng, és az se baj, ha nyolc napon túl gyógyul. Ha a legitimációs és alkotmányjogi összefüggéseket megértette, nem lesz vele gond."

Mondjuk ez enyhe túlzás, de azt hiszem, a lényeg érthető.

A legtöbb olyan esetben amikor a kutya emberre támad az az ember hibája. Hiányos nevelés, hiányos szocializáció, az állat igényeinek hiányos felmérése.

Az, hogy a roti és egyéb ilyen fajták rossz hírnek örvendenek az abból is fakad hogy ezek nagytestű kutyák, tehát ha oda kapnak az jelentős károkat okozhat. Senki se tartja veszélyesnek pl. a manapság olyan divatos kis ölebeket, azok pedig rohadt agresszívek és gyakran odakapnak még a gazdinak is. Még sincs rossz hírük.

Az azonban igaz, hogy egy első kutyásnak aki ráadásul bizonytalan magában nem ajánlanám.

Engem személy szerint támadott már meg kutya, a nagymamámé. Öreg jószág volt és egy alkalommal mikor simogattam odakapott beleharapott a kezembe(illetve szerencsére tél volt ugyhogy vastag kabát volt rajtam) és irgalmatlanul megrázta, mikor elengedte akkor is morgott mint a veszett fene. Persze mindenki rohadtul megijedt, apám(aki sajnos jelen volt) egy irtózatosan rávágott a kutya fejére és már vette is elő a telefonját, hogy hívjon valakit aki lelövi vagy elaltatja.

Ha nem erősködök, sírok rívok(nagymamámmal egyetemben), hogy vigyük el előbb állatorvoshoz a kutyát és vizsgáltassuk ki, sohasem derül ki, hogy szegény kutyának a vállízületénél egy levált porc, időről időre nyilalló fájdalmat okoz neki és ő is csak egy kutya lett volna a sok közül akit elaltatnak merthogy idős korára meghülyült.

Hmm... nem hiszem h ez igaz lenne.... sztem h nem incselkedsz vele akkor nem támad rád...

az enyém 3 hónapos (foxi tacsi mix) és szoktam néha ronggyal játszani vele és akkor morog a rongyra meg minden, de aztán ha esetleg játékból felém kap mindig erélyesen rászólok h nem szabad, és akkor megnyugszik :)

amúgy egy fára fel van akasztva neki egy madzag rajta egy labdával és szoktam hallani h h morogja ha nem tudja lehúzni a fáról:)

Ezek a kutyák ha nem jó kezekben vannak, tudnak veszélyesek lenni. Őket komolyan kell venni, távolságtartóan nevelni, nem babusgatni, kiskorától iskolába járni vele, stb. Persze vannak olyan emberek, akikben még az ösztön, hogyan kell a kutya vezérének lenni, de sajnos a legtöbben gyerekként kezeljük a kutyánkat, és magyarázkodunk ha valamit nem jól csinál. "Rám morgott, dehát ő csak a csontját védte!" itt kezdődnek a gondok. Egy következetesen jól nevelt kutya nem moroghat rá a gazdájára, sőt a gazdája jelenlétében senkire! Ha az ilyen kis afférokat nem kezeljük, hanem magyarázkodunk, abból később komoly gond lehet. Mindenesetre első kutyának semmiképp se ilyet vegyél, az első kutyáját mindenki elrontja, hacsak nincs meg a vele született képessége a jó nevelésre.

Ha ilyen jellegű kutyát akarsz, akkor elsőnek próbálkozz meg mondjuk egy airdale terrierrel, vagy valami hasonlóan erős jellemű, de kisebb testű fajtával, ami kevésbé veszélyes. Ha az jól sikerül, és nincs vele gondod, akkor jöhetnek az általad említett fajták.