Mi ez az új divat, hogy sült, főtt csontot tilos adni?

Hát figyelj, a kutya az emberrel lakik legalább a mezolitikum óta. Egészen körlülbelül 1980-ig nem volt különösebb vita afelől, hogy mit eszik a kutya. Azóta sajnos elkezdődött egy olyan folymat, ahol az emberek, valami csodálatos dolog folytán elkezdtek "gyerekként" gondoloni az ember legjobb barátjára. Ennek megfelelően féltik a nyári szellőtől is.

Szerintem ha úgy ítéled meg, hogy a kutya meg tudja enni a csirkefarhátat (és ezt x éve sikeresen végre is hajtja) akkor adj neki nyugodtan.

Am jah, néhányan olyan hisztit letudnak vágni hülyeségeik miatt, hogy az arcmról leég a bőr.

Abban van valami, hogy ha fő/sül megváltozik a csont szerkezete, de pl. nekünk is azért 1-2 oldalascsontot vagy a csirkehúslevesből megmaradó csontot szívesen elrágcsálják. Csöves csont meg csak nyersen mehet, mert akkor nem törik szilánkosan. Az én egyik kutyám 12 éves elmúlt, még most is ropogtatja az oldalascsontokat... Nagyon elvitte a marketing a kutyaetetést is (mint minden mást). Kicsit túl komplikálják az emberek. Én is odafigyelek rá, hogy mit esznek, brit premium tápot, a németjuhász kap mellé nyers husit, zöldséget, gyümölcsöt (barfosok szerinte zt se szabad, na mind1 a tenyésztő is így javasolta), de ha van valamilyen húsos maradék azt is megkapják és no lám semmi bajuk nincs tőle, nagyon szép fényes a szőrük, energikusan és nem fosnak...

De azoktól akik képesek egy németjuhászra is kabátot meg cipőt aggatni mert "fázik" attől nem nagyon kell mit várni... Mind emellett családtagként szeretem a kutyáimat, de nem teszem magam és kutyámat nevetségessé:)

A mi dokink azt mondja, hogy soha nem szabad a kutyának csontot adni. Bízom a véleményében, de ezt az egy dolgot nem tartom be.

Farhátat és csirkenyakat szoktak kapni a kutyáim teljesen megfőve. Olyan állagúra fő az ilyen csont, hogy simán elrágják. Nagyon szeretik, ezért néha kapnak. Nem gyakran, mert az igaz, hogy a sok csont szorulást okozhat, de havonta 1-2 alkalommal adok nekik.

Csöves csontot természetesen soha nem szabad adni a kutyának főve, mert az tényleg szilánkosra tud törni.

Nyersen viszont minden csont mehet a hússal együtt.

Egyébként gyerek koromban több kutyánk is volt, akik megkaptak minden csontot, ami volt. A csöveset is. Soha nem volt gond, minden kutyánk hosszú életet élt.

A sajátjaimnál azért nem merek kockáztatni.

Ők tápot kapnak és hetente 1-2 alkalommal házi kosztot (nekik készült fűszermenteset), amiben néha van farhát, vagy nyak.

7-es voltam. Még annyit hozzátennék, hogy mostanában nagyon sok állatorvos kizárólag a tápos etetés mellett foglal állást.

Én is azzal etetek nagyrészt, mert kényelmes és megfelelő arányban tartalmazza azokat az összetevőket, amikre a kutyának szüksége van.

De nálunk az egyik kutyánál bűzmirigy gondok voltak. Vakarta a fülét, kapkodott a feneke után, szóval tipikus. Negyedévente ki kellett neki nyomni. Ennek nem örültem, mert egy fiatal kutyáról van szó. Amióta néha kapja a csontosat, azóta semmi baja.

Szóval szerintem a csak táp és a csak csont etetés kőzött azért van még néhány fokozat.

Emlékeztek olyanra, hogy egy kutya tiszta fehéret kakil? Tipikus falusi kutyáknál előfordul. Na olyankor túl sok a csont!