Szeretett kiskutyám agresszív lett - félek. Teendő?
Sziasztok! Van egy tíz hónapos kutyám, ivartalanított hím, puli keverék. Első kutyánk, nagy szeretettel fogadtuk örökbe öt hónapja. Minden létező kutya nevelési tanácsot elolvasok, bár kezdő vagyok, de lelkiismeretes. Az első hónapokban nem észleltem gondot, annyi volt csak,hogy nem behívható, hiába jutalmaztam, tanítgattam. A gond pár hete jelentkezett: nagyon agresszív lett, főleg a családtagjaimmal. Sosem vertük, sőt, inkább kényeztettük, bár a határokat kijelöltük - pontosabban próbáltuk kijelölni. A kutya nagyon erősen domináns, újabban párzó mozgást végez a lábunkon,ha eszünk, ránk mordul. Az tette be a kaput, hogy mind a két gyerekemet megharapta, és szerintem nem játékból tette. Mintha valami idegrendszeri betegsége lenne - szinte egész nap nyugodt, aranyos,de este órákon keresztül cseszeget, valamelyik családtagomnak esik neki,a nadrág szárat rázza. Úgy büntetem,hogy kis időre kiteszem az udvarra, hogy lehiggadjon. Otthon dolgozom, állandóan velem van, sokat sétálok vele, de mégsem fogad szót. Nagyon el vagyok keseredve, mert már szinte félünk tőle, mikor kergül meg. Sajnos fontolgatom, hogy visszaadom a menhelyhelyre, ahonnan hoztam, pedig a szívem szakad meg. Tudtam, hogy minden kutyával van gond, nem zavar, ha rombol, szétrág mindent, de a harapást-pláne tíz éves gyerekemen - nem tűröm. A gyerekek nagyon szerették, szépen bántak vele, de a harapás óta ők is azt mondják, váljunk meg tőle... Kis-közép termetű - tehát nem igazán félelmetes, de ha begorombul,van ereje.
Terveztem a kutyaiskolát de így télen nehézkes lenne - de addig is százszor megtámadhat - mintha időzített bombával élnénk...
Kérek mindenkit,az alázó, agresszív hozzászólásokkal kerüljenek, nem érzem magam felelőtlennek, csak sajnos összeférhetetlenség van.
A többiek nagyjából leírtak mindent.
Nincs annak a kutyának idegrendszeri baja, csak szándékaid ellenére, nincs elég határozottan nevelve.
A büntetés, hogy kiteszed az udvarra egy kis időre, az nagyon nem elég. Sőt, nem is büntetés.
Grabancon ragadni, felpofozni, leüvölteni, lenyomni stb. Azt kell éreznie a kutyának, hogy akár is meg is ölhetnéd. Ő nem ember, máshogy van összerakva, máshogy is kell nevelni, mint pl. a gyerekeidet neveled. Keményebben, határozottabban. Nem kell sajnálni meg finomkodni vele.
Párzó mozdulat, mordulás esetén komoly megtorlás járjon. Azt kell vele éreztetni, hogy ez nem elfogadható, és meg fogod ölni, ha nem tér észhez és nem fejezi be. (Persze tudom, nem fogod ezt tenni, de a kutyának ezt kell hinnie).
Ne legyen állandóan veled. Legyen jutalom, amikor veled lehet és vele foglalkozol. Viszont minden nap érdemes lenne lefárasztani alaposan fizikailag is (futtatás, rongyozás, más kutyákkal összehozni játszani, bandázni), lehetőleg abban az időpontban, amikor felpörög esténként.
Emellett dolgoztasd meg a kajáért is. Az nem jár, az egy kegy, amit kap tőled. Ha nem akarsz adni, nem kap. Dolgozzon érte! Ül, fekszik, helyben marad, pacsit ad, akármi.
Nem vidd vissza a menhelyre, mert ha szakemberhez fordulsz (kutyaiskola), akkor ez gyönyörűen helyrehozható, csak a kutyát kell a rangsor aljára helyezni, mert most a tetején van és azért ilyen. Tudom, tél van, de hétvégéken akkor is érdemes lenne elkezdeni.
Nem vagy felelőtlen, csak nem értesz hozzá. Meg kell tanulni bánni a kutyával - erre való a kutyaiskola. Ha mentek, ott mondd el a mostani problémáidat, hogy a kiképző tisztában legyen vele, honnan indultok.
Ha "begorombul", ne sajnáld megpofozni, leüvölteni, megtépni! Nincs játék, nincs simogatás, fegyelem van! Akár a teljes adag kajáját kaphatja falatonként, minden egyes falatért megdolgoztatva őt.
Nem kell a kutyát ezek miatt sajnálni, ők így működnek. A kutya is akkor lesz boldog és kiegyensúlyozott, ha világos elvárások, tiltások és szabályok lesznek az életében.
A kutyasuliig pedig a gyerekekkel csak a te felügyeleted alatt legyen. A gyerekek most bírják ki, hogy nem játszanak vele, nem simogatják. Te pedig tiltod a kutyát, ha csesztetni próbálja őket, ha kell fizikailag is tiltod. Meg kell tanulnia, hogy a gyerekek tabuk, olyan téren, hogy ő nem kezdeményezhet játékot, nem csipkedhet, nem moroghat, nem haraphat rájuk, egyáltalán nem irányíthatja őket, majd csak ha te megengeded, akkor játszhat velük.
Ha esztek, és rátok mordul, akkor is lépj fel keményen: felállsz, leüvöltöd, és a grabancánál fogva szó szerint kivágod a helyiségből.
Tudom, ezeket eleinte nehéz lesz kivitelezni, ezért mindenképp próbálj kiképzőhöz fordulni, úgy sokkal hamarabb helyre lehet tenni az ebet, hogy harmonikus legyen az együttélés.
Ne félj tőle, nem széttépni akar, csak kutya módra irányítani próbálja a falkáját. Na, ezen kell változtatni, hogy ne ő irányítson.
A verést ne úgy értsd, hogy ki kell belőle verni a sz*rt is. Fogd fel anyai pofonnak, mint amikor a gyereknek ráütsz a fenekére. Igen, az internet tele van ilyen "jajjúristen meg ne üsd, nem szabad, nem fog bízni benned, utálni fogsz, nem érsz el vele semmit stb." szövegekkel, de ne törődj velük. A farkasfalkát, ha megnézed, ott is megtépi egyik a másikat, ha számára elfogadhatatlant csinál a vétkes.
Érezze rajtad a kutya, hogy nem jó ötlet szórakozni veled, ez a lényeg. És figyelj a hanghordozásodra is. Tudj vele dicsérni, de ugyanúgy tudj vele keményen szidni is.
Voltam suliban, sok embernek ez ment a legnehezebben. Furcsának tűnik, de rengetegen voltak akik ugyanazon a hangon akartak megtiltani valamit a kutyájuknak mint amelyikkel megdicsérték.
A csipkedos kutyás vagyok :) én úgy szoktattam le róla, hogy mikor már nagyon csipkedett, elkaptam a kutyát, finomat lekuzdottem a földre és a nyakánál fogva ott tartottam amíg kenem nyugodott. Ismétlem, óvatosan.
A kicsi kutyák így jelzik a játékot. Mikor egy kölyök kutya gazdihoz kerül, könnyen lenevelheto róla, de sok menhelyi kutyának nem tanították meg, hogy az embernek az fáj. A másik dolog amit ilyenkor tehetsz, hogy játékkal tereled el a figyelmét, illetve, a kis kutyák nyuszogessel fejezik ki hogy már hagyják abba, de a jaj veszekeles nálunk nem vált be.
Ne legyel rá mérges, minden kutya csinálja amíg megnem nevelik :)
A csipkedés nem harapás, bármennyire is kellemetlen, fájdalmas szegény gyerekeknek! Tehát a lényeg, hogy nem agresszióról van itt szó, ne ess kétségbe. A puli ráadásul terelőkutya, gyakran csipkedősek. Ami egy másik állatnak meg se kottyan igazán, sajnos az nekünk embereknek már fáj és nyomot hagy.
Ezzel együtt le kell róla nevelni, határozottan. Ha játékból csipked-morog, azért ne üsd meg, de komolyan ragadd meg a grabancát, fogd le és határozottan szólj rá! Várd meg, míg lenyugszik, rád figyel, meghúzza magát. Érezze az a kutya, hogy haragszol! Utána el lehet engedni, és lehet vele tanulni (pl. ülést, ezt a legkönnyebb először), hogy kioldd a büntetésből.
Ha megint elkezdene durvulni, akkor még durvábban megfegyelmezed te is. Egyszerűen meg kell értetni vele, hogy nem tűröd a fenti viselkedéseket! (Párzó mozdulatok, kajánál morgás, csipkedés stb.) Ez kutyánként változik, hogy milyen erővel kell fegyelmezni - van, amelyiknek egy rámordulás is elég, van amelyikkel sokkal komolyabban kell bánni. Akkor jó, ha eléred a célodat.
Később már a szóbeli tiltást is érteni fogja, ha megtanulja, ha megtanítod neki.
A tanítást addig is folytassátok (ül, fekszik stb.), labdázzatok, rongyozzatok, dobáljatok botot stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!