Hogy kell kizárni a kutyát a falkából?

Ha rosszat csinál, nem hallgat szavadra, akkor 5-10 percre, tedd olyan helyre ahol nem tud kijönni! (pl WC-be zárd be) Hagyd ott 5-10 percet, és engedd ki.. utána viselkedni fog.

érthető? :)

Öhm, nem erről van szó :)

A falkából kizárás röviden azt jelenti, hogy hosszabb-rövidebb időre megvonjuk a kutyától a szociális érintkezést. Fizikailag nincs elzárva (úgy nem hat), csak levegőnek van nézve: nem szólunk hozzá, nincs simi, nincs szemkontakt, játék, semmi, akárhogy próbálja elérni, hogy de mégis rá figyeljenek. Ő meg, mivelhogy szociális lény, ezt nem viseli el sokáig, és elkezd gondolkodni, hogy valami nem stimmel, és mit lehetne tenni, hogy jobb legyen a helyzet, vagy hogy legközelebb ne kapjon ilyet. Nagyobb pofátlanságért pár óra "kizárás" járhat (bár én azt csak mosolyszünetnek hívom, ilyen időtartamban szerintem nem korrekt kizárásnak nevezni, mert a kutyának nem ugyanaz az élmény a kettő), de elsősorban komolyabb viselkedési problémáknál van értelme használni, olyankor több hét is lehet, mire a kutya az agyához kap, hogy talán mégsem úgy vannak a dolgok, ahogy ő elképzelte. Ezzel szépen le lehet tolni a kutyát a rangsor aljára, utána meg már "csak" azon kell melózni, hogy úgy is maradjon, és könnyebben lehet dolgozni az egyéb problémákon is, mert a kutya jobban fog figyelni, hogy mit akar a gazdája. Gyors és hatékony segítség tud lenni a nevelésben, de persze ennél is igaz, hogy ha már rutinból csinálja az ember a saját kutyájával, akkor ott valami nem oké. Általában az, hogy két kizárás között meg azt kommunikálja az ember a kutyával, hogy mégiscsak ő a magasabb rangú a bandában.

A technika maga egyébként a kutyák "találmánya", én is láttam éles alkalmazásban kutyák között, szóval nem valami modern mesterséges hülyeség.

Ez nem egy büntetés, nem konkrét cselekedetért jár. Arra reagál így a gazda, hogy a kutya általános állapota, viselkedése, elképzelése a "falkában" betöltött szerepéről nem oké (pl. agresszív, durván szeparációs szorongásos, széthugyozza a lakást, satöbbi). És nem egymás békén hagyásáról és nyugodt pihenésről szól, hanem hogy teljesen lenullázod a kutyával való kommunikációt, rá se nézel, nem reagálsz semmiféle figyelemfelkeltő viselkedésére (annyival se, hogy elküldöd, hogy hagyjon békén), sétálni is egy rohadt szó nélkül viszed pórázon, napokig, hetekig. És nem csak te, hanem az egész család, idegenektől sincs simi, nincs játék más kutyákkal, nincs semmi, gondolkodjon el kicsit az életén. És hidd el, hogy elgondolkodnak, néha nagyon gyorsan és látványosan, néha lassabban, kutyától függ, hogy mennyire érinti érzékenyen a dolog.

Nagyon kevés esetben kell ezt alkalmazni egyébként, nem kell és nem is szabad mindenkinek ezzel operálnia. De pl. amikor a kutya harapja a gazdáját, és a gazda nem elég határozott, hogy ezt egóból meg fizikai erővel megoldja (általában eleve azért jutnak el a harapásig), akkor egy tök jó alapot lehet ezzel teremteni a munkára, kevesebb fizikai durvulással lehet megoldani a problémát. Vagy ha kemény szeparációs szorongása van, és már ölre mennek a szomszédokkal az állandó ordítás miatt, sokszor pár nap alatt le lehet nullázni a dolgot, aztán megfelelő szakmai segítséggel úgy is lehet tartani. Egy-egy hülye viselkedésért viszont semmi értelme kizárni a kutyát, azt egyszerűen csak kezelni kell.

Ja, és csak hogy teljesen tiszta legyen: a kizárás nem azoknak a gazdáknak szokott kelleni, akik amúgy tudnak jól fegyelmezni, meg aktívan foglalkoznak a kutyájukkal, és tudatosan nevelik (bár az is előfordul, ha nagyon nem nekik való darabot választanak, de elég ritkán). Ez azoknál szokott szükséges lenni, akikre itt az okos válaszolók egyből azt mondják, hogy "ne tartsál kutyát, mert alkalmatlan vagy rá". A gazda persze nem alkalmatlan, csak (még) lövése nincs a kutyák működéséről, nem tud csettintésre váltani a normális kezelésre, és amúgy nem is biztos, hogy elég lenne, mert a kutya már hónapok-évek alatt megszokta, hogy mi a rendszer náluk, van egy prekoncepciója a gazdáról, amit elég nehéz kiütni. Olyankor kell egy éles váltás, egy határvonal, hogy na öcsém eddig és ne tovább, hogy a kutya kicsit "képlékenyebb" állapotba kerüljön, ne legyen olyan magabiztos a feladatait és a jogait illetően, álljon át tapogatózóbb állapotba, lássa, hogy itt valami új van, amihez alkalmazkodni kell.

És ami még fontos: egyedül, szakember segítsége nélkül nem érdemes kizárást alkalmazni, mert a kiváltó ok, ami miatt szükségessé vált a kizárás, az továbbra is megmarad, és a kutya várhatóan vissza fog esni. Kell, hogy valaki megmondja, hogy a jövőben ezt így és így csináld, hogy rendben legyen a kutya, mert ezt kommunikáltad félre, itt nem vagy egyértelmű, ott nem vagy elég határozott, amarról meg nem is tudtad, hogy gáz, pedig az. Szóval ez egy komplett kezelés része, nem egy különálló technika. Jó esetben.

Hát nem egyszerű, de a komoly problémáknak ritkán kellemes a megoldása :) Általában viszont szerencsére nincs rá szükség.

Ezért szajkózom egyébként mindenkinek, hogy járjon suliba, hogy ne kelljen idáig eljutni. Egy kis alapképzés nem árt se a kutyának, se a gazdának :) Sokkal egyszerűbb megelőzni a problémákat, mint akkor kezelni, amikor már azzal jönnek, hogy vagy helyretesszük, vagy megválnak a kutyától. Plusz a kutyának se jó az az életmód, amit már kizárással kell kezelni. Az olyan helyzet, amiben mindenki szív, aztán a kezelésnél is mindenki szív, és utána ugyan rendben lesznek, de azért csak jobb lenne elkerülni az egészet.