Szörnyen érzem magam, mit tegyek, ha a kutyámat tehernek érzem?
Évek óta vágyam volt egy kutya és 3 hónapja be is fogadtunk egy 2 éves kistestű kutyust az akkori párommal. 7 éves kapcsolatban voltunk, de 3 napja szakított velem... Azóta hazaköltöztem a szüleimhez, hatalmas káosz vesz körül és úgy érzem magam, mint akit lenulláztak és kiszívták belőle az életet. Ráadásul szörnyen érzem magam, mert a kutyával is kevesebbet foglalkozok, ő se találja a helyét, tiszta para is miattam (én vagyok a falkavezér) én meg olyan mintha eltaszítanám magamtól. Anyám meg is kérdezte, hogy nem akarom-e inkább visszavinni és az a legrosszabb, hogy egy pillanatra belegondoltam, hogy lehet az lenne a megoldás... de nem, azt mondtam, hogy marad.
De mégis bűntudatom van, tanácstalan vagyok nagyon mi lesz még velem... Szörnyű gazdi lennék emiatt? :(
Az a kutyus semmiről nem tehet! Ő pédául nem hagyna el soha! Sajnálom a szakítást, de lesz más, -talán nem véletlen-talán így kellett lennie....
De az a kis állat szeret! -Számít rád, csak nézz a szemébe.... bújj hozzá!
Ha visszaviszed úgy érzi majd magát mint te, csak ők nem reménykedhetnek az újban!
Gondold át.
Nyugi, semmi baj veled. Természetes, hogy rosszul vagy a szakítás miatt, ezt érzi a kutyád is. Hagyd, hogy segítsen kijönni a mélypontból, foglalkozz vele.
A párom pánikbeteg volt, őt a kutya segítette kizökkenni. Miatta kellett erőt vennie magán, hogy kimozduljon a lakásból, hiszen foglalkozni kellett vele, sétálni, bandázni, játszani.
Tudom, borzasztó ez (átéltem, és már sokan...), el fog múlni, bár ez most hihetetlennek látszik.
Menjetek kettesben sétálni a természetbe. Próbáljatok a közelben keresni egy kutyasulit, ahol más, új kutyásokat ismerhetsz meg. Jót fog tenni idővel, csak elkezdeni nehéz. Fel a fejjel!
Hapsi annyi van,mint tarka kutya.Egyik megy,másik jön.Előbb-utóbb meglesz az igazi is.
A kutyád viszont az életét adná érted,sosem hagyna el.Te se tedd!
Arra mindig figyelj, hogy 2 séta között tarts napi 1 óra pihenést amikor nem zavar senki. Se a kutya, se a család SENKI. Az az idő legyen a tiéd. Olvass, vegyél egy fürdőt vagy valami kis extra napközben. Este ugyanez. A többi időt próbáld meg minél inkább szociálisan, kutyásan tölteni. Így könnyebb lesz. :) Ha kicsit teher az EB, meg sok a világ csak vonulj el. Arra figyelj, hogy ez az idő mindig ugyanakkor legyen!
#1 válaszoló ^^
1. Új kutyás gazdiknál gyakran jelentkezik az az érzés, amit leírsz: tehernek érzik a kutyát, felforgatta a nyugis kis életüket stb. Angolul elég jól dokumentált jelenség, Google: dog post adoption depression és puppy blues. És a legfontosabb: egy idő után elmúlik.
2. Nem tudom hogy el tudom-e magyarázni értelmesen és úgy hogy ne érezd még nagyobb tehernek a kutyid... de ezt az egész szakítás + kutya dolgot lehet másképp is megélni, kezelni.
Pl. úgy, hogy az ő kedvéért összeszeded magad, ha kutyázol, akkor 100%-ban rá figyelsz, úgy beleásod magad a kutyás szakirodalomba, hogy ki sem látszol belőle, programokat szervezel... és hopp, máris elterelte a figyelmedet az exedről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!