Tanácsolnátok valamit, ha tudtok?

Ne tarts kutyát.

Én nem olvastam azt amit te és nem volt még a tv-ben sem az a sorozat, amikor tizenévesen az első rottweileremet neveltem. Nem tudott sokat, de amit igen, javarészt kézjelre is. 1 db könyvem volt. Sose kell könyv ahhoz, hogy egy nem kívánt megnyilvánulást a józan észre hallgatva keményen megtoroljon az ember. Kemény játékunk volt, cafatokra tépett ujjú melegítővel, kergetőzéssel, hörgéssel-morgással. Utóbbinak a megszokottól eltérő árnyalatakor, egyik alkalommal a kutyát a torkánál fogva elkaptam, felemeltem és a szemébe néztem, majd ledobtam a földre. Mint egy dög, ottmaradt, meg sem moccant. Ezután ment tovább a játék. Ma nem így büntetek, de a keménység és erőbedobás, ill. a spontenitás ma is ugyanaz.

Te olvasol, nézel és - gondolom - ennek ellenére teljesen helytelen dolgokat engedsz, közben meg hiszed, hogy marhára vezérként viselkedsz.

Hibák:

"Felvettem az ágyra" (tilos), "Kiraktam a konyhába, h lehiggadjon."(ostobaság), "rám morgott"(tilos), "kezembe is kapott"(kizárt), "büntiből lerakom"(ostobaság), "lehet most kamaszodik"(ostobaság), "ugrana (tilos) ránk, akkor elfordulunk."(ostobaság), "kirekesztettük a falkából" (minek?), "a lelkem kiteszem érte" (nem igényli),...

Részben te adod alá a lovat, részben pedig teljesen használhatatlan büntetéssel 'sújtod'.

A megoldás tök egyszerű: nem jól viselkedik: "fuj!" megfelelő hanggal. A te esetedben ez nem elég, tehát + tarkó bőre megmarkol, felránt és másik kézzel gégénél elkap, akár fojtogat, mellette földre szorít, rátérdel. Ha harciaskodik, akkor addig kell durvulni, míg feladja. Mindezt higgadtan, erővel kell. A tarkófogás miatt nem tud megharapni, a másik kézzel az álla alatt szintén, de ekkor már lényegében érzi is a fölényt. Mindezt abban a másodpercben kell.

Kutyául tilos= fáj(ni fog). Azaz: a verbális jellel szinte együtt érkezik az erő(szak). Ezért legközelebb már a figyelmeztető jelnél azonnal felhagy a tettével. Ha ez nincs, tilos sincs.