Mit tegyek? (bővebben lent)

A kutyusom (német juhász-rotweiler keverék) 2 hónapja halt meg. Imádtam őt, ő volt a legjobb kutya a világon! Házörző volt, de mindenki aki találkozott vele beleszeretett. Tündéri teremtés, tökéletesen szófogadó és okos volt.

Miután eltávozott rettenetes bűntudatom lett, úgy éreztem én vagyok a hibás amiért el kellett altatni. Mindenkivel összeveszek és nem találom a helyem. A jegyeim leromlottak, viszont szerencsére napról napra egyre jobban vagyok.

Ezért is szeretnék továbblépni és felnevelni egy kiskutyát. Úgy érzem hogy sokat javítana a közérzetemen is egy kiskutya, mivel a nap nagy részében teljesen be vagyok fordulva.

Két akadálya van annak hogy kiskutyát tartsak:

1. A régi kutyimmal úgy érzem nem foglalkoztam eleget. Ne aggódjatok nem éhezett, mivel az egész család gondozta a kis ducikámat. :3 Viszont játszhattam volna vele sokkal többet, meg ilyesmi. Most persze nagyon bánom hogy néha lusta voltam egy kis szaladgáláshoz. :'(

Tehát félek hogy nem fogom eléggé komolyan venni a kutyigondozást, annak ellenére hogy nagyon szeretnék egy új töpörtyűt. Szeretnék felelősségteljesebb lenni.

2. A második ok az hogy a szüleim hallani se akarnak egy új kutyáról. Őket nem érdekli hogy lelkileg egy roncs lettem. Valamennyire megértem őket. Igazából nem akarják vállalni azt a sok felelősséget ami egy kutyával, miután megtapasztalták hogy milyen is ez.

Szóval a kérdéseim:

Hogyan legyek felelősségteljesebb? Esetleg ezt hogyan tudnám gyakorolni?

Ezek után hogyan győzzem meg a szüleimet hogy bevállaljanak egy kutyust? (Igazából csak apu ellenzi nagyon) Vagy talán ezek után le kellene mondanom arról hogy legyen egy új kutyám?

Minden választ köszönök. :)