Akkor én vagyok a főnök, vagy a dominánsabb?

Nem ilyen egyszerű ez a kérdés. Van az a fajta követés, amikor a kutya folyton az ember seggében van, ha kell, ha nem, folyton egymással foglalkoznak - na az nem jó, ott vélhetően nem a gazda a dominánsabb fél. Ilyenkor általában arról van szó, hogy folyton pozitív visszajelzést kap a kutya arra, hogy ott van, tehát nyilván nyomulni fog, hiszen azt hiszi, hogy ez az elvárás. Néha ez eldurvul odáig, hogy azt hiheti, hogy nélküle félnek, azért kell mindig ott lennie. Illetve ugye van az, amit mondasz, amikor a kutya tudja, hogy lehet kaját/simit/bármit szerezni, és amikor kedve van, megy és megszerzi, itt is nyilván ő irányít, szóval ez sem a legjobb. Meg persze ezek keveredése, ritkán tisztán csak egy oka van ennek :) Mindenesetre ha a kutya így aktívan rá van tapadva egyes családtagokra, az általában nem kiegyensúlyozott jó viszonyt feltételez.

De! Van az a fajta követés, amikor a kutya igazodik a gazdához, de nem akar tőle igazából semmit - nálunk pl. ha kimegyek a konyhába, a kutyák átvonulnak a közelebbi fekvőre, de nem bámulnak, meg nem telibe hozzám jönnek oda, csak úgy veszik, hogy átvonultunk falkástul A-ból B-be. Ugyanezért csinálják pl. azt, hogy ha az út közepén megyek, akkor ők is kolbászolnak, de ha felmegyek a járdára, amint észreveszik, jönnek utánam, szólni se kell. Ez a vezetőhöz való alkalmazkodás, az ő tetteihez igazodás, vele együtt mozgás, ez jó.

Szóval nem lehet így egyértelműen kimondani, hogy egy ember követése ennek vagy annak a jele. Nálatok valószínűleg az említett családtagokat nem fogadják el vezetőnek, hiszen nem követelik meg. Ha veled normálisak, meg hallgatnak rád, akkor vélhetően ja, te kivívtad a tiszteletüket a megfelelő viselkedéssel.