Azért a nagykutyások, amikor minden bélsárnak lehordják azokat a gazdákat, akik a kistestű kutyájukat felkapják?

Hát én értem, bár nem kapdosom föl a kutyám, ha idegen környezetben vagyunk és nem beláltható a terep nem engedem el.

A víz azért is kivert mert mi is gyakran járunk Zamárdiban őszi-tavaszi szezonban kutyát sétáltatni a partra és mivel folyton lesem a környéket azonnal hívom a kutyát, ha idegen nagytestűt látok.

A galád gazda remélem értesült erről a tragédiáról és viaskodik a lelkiismeretével rendesen:(

Nekem is nagy kutyám van.

És lehet, bántaná is a kisebb kutyákat, de én 90 kiló vagyok, és mindig pórázon viszem kint. Ha meg szólok neki, visszajön, ha szabadon lenne valami elhagyott terepen.

Viszont anyám is vinné sétálni, aki már idős, meg vagy 60 kiló. :(

Törvény úgy fogalmaz, mindenki felelős a kutyájáért szabadon, és csak olyan estben viheti ki, ha azt kontrollálni tudja.

Egy medvét már én se vinnék ki, vagy egy oroszlánt.

Sajnos sok olyan gazdi van, aki azt hiszi, elbír a kutyájával, de ez rendszerint már csak akkor derül ki, amikor problémás helyzet van.

Van, hogy megértem, és van, hogy nem.

Akkor nem, amikor pórázon van a két kutyám (amstaff mindkettő, kapom a savat értük... :P), a nyanya kb. 30 méterre van, ismer minket, TUDJA, hogy ez a két tehén senkit nem bánt, de ő felkapja az őrjöngő, habzó szájú törpe szutykát, és rohan vele két kört a lakótelep körül. Na, ekkor nem értem a felkapdosást!

Az én kutyáim tényleg nem bántanak. Pórázon megyünk lakott területen, mert kötelező, rossebnek van pénze kifizetni a büntetést. Bármilyen kutyához odaengedem őket, ha a másik gazdán és a kutyáján látom, hogy normálisak. Ha nem jön össze ez a kitétel, kikerüljük őket, a kis törpe meg hadd ordítson, az enyéim nem foglalkoznak vele, csak néznek rám bután, hogy "Ezt most miért?".

Minket itt szeret a kiskutyások nagy része (kivéve a fent említett bolond nénit, akinek a szerencsétlen kutyája egyszer nem volt elengedve életében, hogy egy jót fusson...), mert nevelem a kutyáimat, szocializálva vannak, szeretik a többi kutyát, a kistestűeket főleg.

Egyik kutyámat tépte már véresre egy hapsi menhelyes juhászkutyája... Kis híján mehettünk fülcsonkolásra, annyira kicakkozta a szukám fülét az a dög. Nem tette zsebre, amit tőlem kapott, se a fószer, se a kutyája...

Tudod, az a baj, hogy azoknak a nagykutyásoknak, akik a kontrollálhatatlan kutyájuk ámokfutásánál kiabálják, hogy "Nem bánt, nem bánt", száz ilyen eset se lenne elég, hogy az agyukhoz kapjanak. :(

Nekem is nagy kutyám van, önfejű, baromi erős vadászösztönnel, és pontosan tudom, hogy okozhatna sérülést vagy akár halált, ha akarna. Kistestű kutyák közelében megkötöm, komolyan veszem a problémát addig is, amíg teljesen kézbentartható nem lesz. De eszembe nem jutna rálegyinteni, hogy nem bánt.

Ezen kívül van egy kistestű kutyám is, akit bizony a kelleténél többször kellett felkapkodom sűrű ordibálások közepette, szóval átérzem a problémát. Az évek során figyelemre méltó rutinra tettem szert a felelőtlen "gazdák" leüvöltésében.

Én mindig hordok magamnál paprikasprayt. Megtanítottam a kiskutyámnak, hogy ha veszélyt észlel, azonnal rohanjon hozzám és álljon be mögém. Tudom, hogy a baj egy pillanat alatt megvan, de sajnos a legjobb védekezés a megelőzés.

Nagyobb kutya nagyobb felelősség.

Én ismerek olyan pincsit, ami véresre tépte egy amstaff oldalát, csak hát méretéből adódóan ő nem tud halált okozni, míg egy nagy kutyánál elég, ha komolyabban odaharap egy kicsinek...

Én eleve szigorúan tiltom az enyémet (bár ő csak 16kg), ha kisebbekkel akar trollkodni. Ha olyan helyen sétálunk, ahol elengedem a pórázról, akkor nem mehet oda engedély nélkül egy kutyához sem, ha meg rohan felénk másik kutya, akkor rögtön lábhoz hívom és ott összeszagolhatnak (és ha baj lenne, azonnal közbe tudok lépni).

Szomorú, ami történt, de sajnos kutyások között is van rengeteg barom.

Én bichonomat 3x támadta meg nála nagyobb kutya,mindenhol én hibáztam azzal,hogy nem vettem fel!!! 3. eset után úgy gondoltam tojok mindenkire és ha elengedve látok egy idegen nagyobb testűt felveszem. A 3-4 nagytestű van abból 2 van elengedve,de őket is megfogják,illetve elmennek mellettünk.

Első eset egy angol szetter volt. Hátulról egyszer csak elkapja a kutyám farkát majd próbálom leszedni a dögöt,de aztán máshol harapja meg, nagy nehezen felvettem akkor ugrált rám, bár akkor 14 éves voltam azt se tudjam mit tegyek fogtam próbáltam emelni magasra és menni amikor a szetter ugrani akart hasba rúgtam. Mentem így vagy 100 m-et és hallom messzebből a gazda hívja. Nagyon nehezen ment vissza. Kisebb horzsolásokkal megúszta,de lehet a nagy szőrének köszönhetően. 2x pedig ugyan az a spániel támadta meg,szintén hátulról és a semmiből. Szóval a kutyámnak semmi agresszív meg nyilvánulása nem volt :/ spánielbe is rúgtam bele párszor, a gazdi meg jaajj elnézést.

Nyilván, ha TÉNYLEG vészhelyzet van, felkapnám a kistestűmet, ha lenne.

DE. Tapasztalat, hogy az ölbevevős gazdik 99%-ban OK NÉLKÜL is felveszik a kutyát. Egyszerűbb mint megnevelni.

Ha megyek akár pórázon, akár szabadon, de a visszahívott láb mellett sétáló kutyámmal és már km-ekről felveszik-kikerülnek pánikolva...vagy mikor azért kapják fel, mert a kicsi fééél, vagy morog...ez HIBA ÉS SZÁNALMAS. Ezekben az esetekben nevelni kell, rászólni, hogy kussoljon pl...

Szóval nem, nem értem meg...az a baj, hogy nem is AKARNAK érteni a kutyákhoz...egy picit se

egyetlen egy kiragadott történettel magyarázni sok-sok ember f@..ságát? okos dolog, tényleg.

ilyen esetekben szerintem SENKI nem szólna le senkit. én is megtenném. de már leírták előttem, hogy az esetek nagyobb részében NEM ez történik.

másrészt meg, ha az én kutyámat támadná meg egy kistestű kutya (ahogy történt is már ilyen, nem is egyszer), a kutyát nem érdekelné. megölni nyilván nem fogja az én kutyámat, de engem mondjuk rohadtul zavar, mert igenis okozhat neki rohadt nagy sérülést! a kicsi a nagynak is!! engem meg ez zavar. a megtörtént balesetek 90%-ban engem hibáztatott az idióta idegbeteg görcs gazdája, mikor a közepes testű kutyámat pórázon sétáltattam, magam mellett és az övé nekiugrott az enyémnek. mivel ők nem tudták (és nem is akarták) megoldani a helyzetet én meg nem hiába húztam el az enyémet, ha ő ráengedi továbbra is, hát volt, hogy akármit csináltam, az enyém is visszaharapott (miután a lábát, pofáját véresre kapták). a kis görcs nyikkan egyet és kész, máris én vagyok a hibás.

nehogy már el kelljen ezt viselnem! a kistestű kutyások egy része igenis menjen a sunyiba, kutyákhoz abszolút nem értő, nem is akaró kontár parasztok mind (ugyanez igaz az akármekkora, akármilyen fajtájú kutyájukat megnevelni nem képes barmokra is akiktől legszívesebben elkoboznám az állataikat). el nem tudom mondani mennyire jó érzés jólnevelt, bátor, kedves kistestű kutyákkal találkozni, akiket kutyaként tartanak. ha felkapja őket a gazdájuk egy ilyen esetben, persze! egyetértek vele!! de nem mondd már nekem azt, hogy mindig erről van szó...