Van itt valaki, aki menhelyről hozott ki kutyát?

Igen, meg is bántuk. Azután, hogy testileg-lelkileg rendbehoztam, mert csont és bőr volt, sétáltattam, stb stb, többször nekem támadt, és állandóan szökött. Egyszer aztán nem jött vissza. Ennyit a menhelyi kutyák hűségéről...

A saját neveltjeim soha nem csináltak ilyet!!!!

Gabica: Azért nem volt hűséges, mert már csalódott az emberekben, és teljesen másképp kell nevelni egy menhelyi kutyát, mint azt aki veled nő fel.

Amúgy nekem 3 kutyám volt, az egyik félévesen került hozzám, ő egyből szobatiszta volt, pedig utcai kutya volt.

A másikat bedobták hozzánk, kölyökként, de az emberi érintésre rosszul reagált, mintha életében nem tapasztalt volna olyat (vagy rosszabbat tapasztalt), ő is első perctől kezdve szobatiszta volt, hiába kölyök volt.

A harmadik kutya meg láncon élt előttem, 2 évig kb., de ő is szobatiszta volt első alkalomtól.

lehet nekem volt szerencsém nem tudom:D

De ha nem lenne szobatiszta, nyugodt határozott neveléssel 1-2 hét alatt meg fogja érteni, hogy akkor pisilhet/kakilhat, amikor kint van a füvön már:) És bent tabu. Persze, előfordulhatnak bármikor balesetek, egyszer már több napos kaját adtam éjszakára a kutyánknak,és hát mondanom sem kell, kicsit meghajtotta, így éjszaka az előszobába csinált nekünk ajándékot, de nem haragudtam rá, mert tudtam, hogy én voltam az okozója. Sőt, megfogadtam, hogy többet nem csinálok ilyet, mert gondolom előtte mennyit szenvedhetett, az én kutyám olyan, hogy tartogatja inkább, és amint leértünk már engedi is ki:D:D

9 hónaposan került hozzám vidéki gyepiről. Eleinte kinti kutyának indult, de napközben bejöhetett...aztán az évek alatt volt ő kinti, benti és benti-kinti, kinti-benti időjárástól, évszaktól, csillagállástól függően :D

SOHA nem csinált be, eleinte ha bent aludt, akkor hajnalban mindig keltett, kivittem flexin az utcára, majd pisilés után aludtunk tovább.

Most már 7,5 éves, éjjel 12 órát van bent általában két séta közt. De ha úgy alakul, 16 órát se akar kimenni :D

Ő volt a 4. kutyám. Lehet, hogy másképp kell nevelni, de annyi mindent megtettem érte, hogy valamennyire viszonozhatta volna...Nekem csalódás volt, mert mindenki azt írja mindenhol, hogy a menhelyi kutyák milyen hűségesek, hálásak. Hát látnotok kellett volna az enyémet. Szinte leste, hogy mikor hagyhat ott, mikor szökhet meg végre. Állandóan a kaput leste, ott kuporgott, hogy szökhessen.

Előtte volt tacskó keverékem, spánielem, beagle-m, és egy sem csinált ilyet, mind szófogadó volt. A spániel póráz nélkül sétált mellettem és én tanítottam egyedül gyerekként! Ennyit erről...nekem többet nem kell menhelyes kutya, az biztos.

Mivel véleményre volt kíváncsi a kérdező, én leírtam. nem érdekel a lepontozás, én két zöld kezecskéért nem fogom a csillagokat az égről lehazudni....

Az én kutyám is ilyen volt kezdetben..kezdetben...de aztán valahogy leesett neki a tantusz, hogy én volnék a gazdi, én is mindent s még többet tettem meg érte. Ő hajléktalanok kutyája volt, aztán került az Illatosra. Gondolom megtanulta, hogy nagyon lassan alakítson ki kötődést, véletlenül se bízzon túl hamar.

Szóval gondolom csak több idő kellett volna neki, több közös élmény (netán kötődási tréning egy kutyasulinál) .

"mindenki azt írja mindenhol, hogy a menhelyi kutyák milyen hűségesek, hálásak"

Mert az emberek azt látják bele a kutyába, amit szeretnének. A menhelyi kutya nem hálás, eszébe sem jut, hogy neki milyen rohadt sanyarú sorsa volt régen :D Csak arra reagál, ahogy te tartod, kezeled, neveled. Esetleg annyiban másabb, mint egy kölyökkortól gazdás kutya, hogy tudja, milyen egyedül lenni, de ez se mindegyiket érdekli.

Nem találtad meg vele a közös hangot, és nem kértél hozzá segítséget, ezért nem jött össze. Nem a kutya hibája, nem kell szidnod azért, mert nem volt hálás. Egyik sem az. Mellesleg hálát várni egy bármilyen "jótettért" (ami ráadásul önző jótett, hiszen nyilván te akartál kutyát, nem csak azért vállaltad be, hogy "megmentsd") szerintem elég fura dolog. Ha az ember segít, azt azért teszi, mert jó érzés, nem vár el érte semmit. Ha igen, akkor az üzlet, és semmi köze a hálához ;)