Miért kell egy fajtára valakit rábeszélni vagy lebeszélni?

Az oldalon válaszolók egy része nem gondolja át reálisan a kérdéseket és csak azt írja ami neki van, mait ő szeret. Pl. vki kistestű, rövidszőrű kutyát keresett és beírták a németjuhászt mert neki az van...

DE én néha ezért szoktam írni mert van 1-2 fajta amivel szörnyen rosszul fognak járni egyes emberek, mert az írásából kiderül h nem fogja tudni nevelni, nem passzol az elképzelt igényeihez vagy nagyon gyakori a fajtára vmi betegség...aki pedig itt kérdez az nem biztos hogy tudja, nem hiába kérdezett.

A gyakorlati tapasztalatot nem pótolja sem a felületes, sem az elfogult fajtaleírás (szerző, aki 100 fajtáról ír, v. szerző, aki egy fajtáról, a tulajdonosi elfogultsággal). Lebeszélni a tartásról kell mindenkit az összes létező kellemetlenség, kiadás, stb. említésével, akkor nem hiszi azt, hogy csak enni meg inni kér egy állat.

A 'legbutább' fajta intelligenciája is többszöröse annak, mint amit átlag pista/gizella, újdonsült kutyatartó valaha is igénybe kíván venni.

Szerintem mindenki azt a fajtát ajánlja, amilyen neki is van. Az idegroncsi állapotra utalások a szaporítóktól származó kutyákra vonatkoznak. Jó tenyésztőnél nincsen rossz idegállapotú kutya. Ugyanakkor még a legjobb tenyésztőnél is előfordulhat beteg kutyus, vagy hibás kutyus. Ezekkel jó tisztában lenni. Utána kell járni, hogy az adott fajta milyen örökletes betegségekre hajlamos, valamint, hogy mik a hibák az adott fajtánál. Mielőtt komolyabban kutyáztam volna, szégyen-nem szégyen, egy kutyás ismerősömmel mentünk el megvenni az első kutyámat. Hiába a könyvek, a szakirodalom. Mindent látni kell ahhoz élőben, hogy az ember igazából tájékozódott legyen.

Több éve foglalkozom kutyákkal, kitartóan egy fajta mellett (óriás schnauzer), de soha sem mondanám azt senkinek, hogy ez a kutyafajta a tökéletes számára. Ezt döntse el ő!!! Ha következetesen neveli ( esetleg eljár vele kutyasuliba is), ha a kutyus megkapja a szükséges oltásokat, féreghajtót és jó helyről veszi meg, biztos, hogy nem fog a fajtában a tulajdonos csalódni. Bátyámék amstaffal foglalkoznak. Soha az életben nem volt még velük probléma, mert jól lettek nevelve,szocializálva, napi szinten foglalkozva van velük. Pedig két kisgyermekük van, akik olykor a kutyák szájában, fülében nyúlkálnak és azok elheveredve csak alszanak.

Nevelés kérdése minden!!! A gazda nevelje magához a kutyát!!! Ne pedig a kutya igazítsa magához a gazdát!!!

Ez olykor egy kölyök esetében nehéz feladat, de meg kell állni, húzni egy vonalat, ahol a kutya már nem mehet tovább. Ha a gazdi (és a család többi tagja is betartja ezt), a kutyust nagyon szépen meg lehet tanítani a szép viselkedésre és a jövőben sem lesz vele probléma.

én nem szoktam senkit semmire rábeszélni. de ha meglátom, hogy "jó kutya lenne nekem a Kuvasz?"

aztán leírja a kifejtésben, hogy három kisgyerek mellé kéne... akkor megmondom neki, hogy goldent vegyen, vagy labradort. pedig nekem se goldenem, se labradorom nincs, hanem collie-m van... ennyit erről.

én pedig minden egyes kérdésre ami azt kérdezi hogy jó-e a gyerek mellé a labrador, leírom, hogy egy 35-40 kilos kutya ugy tapossa bele a földbe a 2 éves gyereket mint a lánctalpas ...

az a baj hogy ezen az oldalon a legtöbb ember csak picit több, mint felületes ismeretekkel rendekezik ... valahogy az egésznek "vak vezet világtalant" szaga van