Kutyatartók! Titeket milyen gyakran talál meg a többi kutyás kéretlen tanácsokkal és hogyan kezelitek ezt? Illetve mi volt a legcifrább tanács, amivel elláttak bennetek?
Sziasztok!
Én naponta olyan 3-4 "hasznos" tanácsot kapok, ha akarom, ha nem, de inkább nem. Lassan már ott járok, hogy nem megyek le a kutyafuttatóba, hanem inkább külön sétálunk, mert nem akarok senkivel bunkó lenni, de a hócipőm tele van, hogy senki nem akar a saját dolgával/kutyájával foglalkozni, muszáj a másikat cseszegetni.
Egy fél éves korához képest jól nevelt, szocializált vizslám van, de legutóbb olyan embertől kaptam életvezetési tanácsot, aki a kutyáját se behívni nem tudta, se pórázon nem tudott normálisan sétálni, az apportot se adta vissza, de az volt a legnagyobb problémája, hogy jutalomfalat volt nálam, mert szerinte így a kutya engem csak a virsliért fog szeretni. Hogyan lehet ezt okosan kezelni?
Kistestűim vannak.
Megkapom azt,hogy miért nem hám van rajtuk,a nyakörv állatkínzás egy kistestűnek,meg a flexi is jobb lenne,mert a textil pórázban nem tudnak szaladgálni.Én meg mondom,hogy én elengedem őket akkor tudnak szaladgálni.Flexi meg egy életveszélyes póráz.Többször volt gondunk,hogy egy másik kutya betekerte a lábamat és szépen kihorzsolta bőrömet.Akkor a kutyám lábát is vágta már majdnem szét flexi. Sokan rohadtul nem tudják használni!!!
Akkor amikor rájuk szólók szintén,hogy ne hemperegjenek /dögbe,szarba/ ne fosszam meg őket ettől -.-
Akkor van,hogy fegyelmezem őket,rájuk szólok esetleg pofájukra csapok. Ez is állatkínzás.Kiskutyát nem bántjuk aranyos.Mondom nem,nem aranyos.Ha 50 kg-os lenne és morogna,befeszülne más kutyájára már vinnék elaltatni,meg szájkosár,meg utcára se hozzam.
Engem az zavar,hogy bármit teszek a két padlócirkálóval mindenki állatkínzónak néz,pedig csak kutyaként vannak nevelve.Nem táskában élik az életüket.
15-ös: Na ez az, hogy sokan ezt képtelenek megérteni.... Az is más, ha csak elrohan egy ligetben a francba a kutya mókust kergetni, de ahol gépjárműforgalom van ott nagyon vigyázni kell.
Én folyamatosan fejlesztem az önkontrollját, de még így is úgy fel tud pörögni egy mókusra, hogy beszarás :)
Egy elkerített parkban a párom kutyáját szabadon engedtem. Kistestű kutya, odaszaladt egy padon ülő szerelmespároz és a lánynak elkezdett ugrálni. A lány megsimogatta, a kutya meg vigyorgott rá. Erre a lány:
-Szegény kutya. Ennyire szeretethiányos? Ti nem simogatjátok soha? Nem akarod eladni? 10 ezerért megveszem. - Á, mondom, kösz, nem. A párom nem örülne ha eladnám a kutyáját. Egyébként ezt a kutyát találtuk az utcán. Az előéletéről nem tudunk semmit. Ilyen kis bújós.
Másik eset. A páromnál lakom, de van egy lakásom ahol elengedtem a saját kis pulikutya keverékemet az udvaron, mert ott vannak fák és nagy szabad terület. A kutyám meg tök boldog volt, és este volt, már a gyerekek se játszottak kint. Aztán jött egy nő és rámszólt, hogy fogjam meg az enyémet, mert nála is van egy kiskutya és nem akarja, hogy baj legyen. Jó, rátettem a pórázt az enyémre és kimentem vele a házból. De nem tudom elképzelni mi baj lehet. Az én kutyám normális. Soha egy kutyát se bántott. Nem szokott fölényeskedni. Ha meg az övé idegbajos, akkor mért nem neveli meg? Milyen hülye kutyája van, hogy nem lehet más kutyák közé vinni? Mindegy, nem szóltam semmit, jobb a békesség.
6 kutyánk van (2 nagy, 2 közepes, 2 kicsi), rengeteg kéretlen tanácsot szoktunk kapni... Mindegyikük mentett, oltott, ivartalanított, orijent esznek.
A leggyakrabban sajnos a saját távolabbi családtól kapjuk meg:
"Minek ennyi kutya? Nem elég egy, hogy őrizze a házat?" A kutyáim nem bioriasztók, a társaink, a családunk tagjai.
"Minek neki drága táp, a tescosat is megeszik" Aha, ja....
"Miért viszed minden évben szűrésre őket az orvoshoz? Egy csomó pénzbe kerül, amiből vehetnél ruhákat." Hm, ilyenkor már szokott felmenni bennem a pumpa...
De a kedvenc: "Lakásba kutya?! Ennyi kutya? De koszos meg büdös!" Itt szokott elpattani az agyam, és küldöm el őket melegebb éghajlatra
Aztán kaptuk meg már kedves, jópofa szomszédoktól:
"Nem tudtam aludni az éjszaka, mert ugattak a kutyák."Aha, csak nem a mieink, mert ők bent aludtak velünk...
Falun lakunk, kedvenc megjegyzés: "Minek viszed sétálni őket, van kert, nem?" Igen, van, szoktuk is használni, ott tanulnak, játszunk labdával, bottal, van agility pályánk, de magától nem fog elkezdeni futkorászni a kertben, sétára szükségük van.
"Ha ilyen nagy kert van, miért vannak a lakásban, az nem jó nekik, ott nem boldogok." Nyilván boldogabbak lennének kint a kertben, távol tőlünk, mondjuk télen -10 fokban...
Ezenkívül gyakran kapunk megjegyzést a boxer keverékünk kinézetére vonatkozóan. Múltkor megyünk be buszon, 2 néni ül velünk szemben, nézegetik percek óta árgus szemmel a kutyámat, majd az egyik nagy sóhajtások közepette megkérdezi: "Aranyoskám, nincs pénze ennivalóra ennek a szerencsétlen jószágnak? Olyan sovány..." Megjegyzem, a kutya nem sovány egyáltalán, szép, izmos, de nincs elhízva. Csak a nénik a dagadt, guruló kutyákhoz szoktak, az a normális nekik.
Amit még utálok, mikor etetni akarják, és nem értik meg, hogy nem kaphatnak mindenféle vackot. Múltkor séta közben egy gyerek gumicukrot akart adni nekik. Mikor meg rászóltam, még anyukának állt feljebb.
És akkor egy utolsó, rendszeresen előforduló kéretlen tanács: "Ez milyen kutya, ez a nagy fehér" Mondom argentin dog keverék. "Azt nem szabad utcán sétáltatni, hiszen veszélyes, az egy harci kutya." Ja, veszélyes, tényleg, hogy halálra nyalogat. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!