Szóval nyakamba sóztak egy idegbeteg kiskölyköt?

Az állatorvos se nem kutyakiképző, se nem etológus, hogy ezt megállapítsa. Az állatorvosok semmilyen képzést nem kapnak kutyanevelésből, kutyaviselkedésből. Távhit h ő bármit is tudna.

Látatlanba nem lehet kijelenteni róla h ideggyenge. Ami biztos, és inkább ez a valószínű, h mindenféle szocializáció kimaradt a kutya életéből, nem találkozott különböző emberekkel, szituációkkal, ingerekkel, valószínű semmivel. Ha elpasszolták, mert nem tudták megvárni a megfelelő gazdit - nem is akarták, akkor azt is lehet feltételezni, h a kutya alapjáraton idegesítette őket, így megeshet h kapott nem túl kedves szavakat is.

Amit tehetsz: szakember és kutyaovi majd kutyasuli, minél több helyre vinni, minél több szituval megismertetni, pozitív megerősítéssel növelni az önbizalmát, elkezdeni vele klikkerezni és figyelni arra h milyen viselkedésekre erősítesz rá, és mi az amit ignorálsz. Tanulja meg a nem szó jelentését, de tudd utána kioldani is. Ha ezeket nem tudod hogyan, akkor mindenképp kutyasuli javasolt, lehetőleg egy jobb fajta..

Az utolsó hozzászólással egyetértek, lehet, hogy a kutyád a szokottnál érzékenyebb habitusú, de hiszen te sem voltál körültekintő, ugye?

A saját pszichológiáddal foglalkozz egy kicsit, te hogyan állsz a kutyához, melyek azok a mozdulatok, hangok, játékok, amik kiváltják a bizalmatlanságot?

Vidd kutyaoviba, megfigyelheted a többi kölyök viselkedését, a tiéd pedig tanul majd - bizalmat is, veled szemben.