Milyen teszttel vagy módszerrel lehet kideríteni egy 7 hónapos (kan) pásztorkutyafajtáról, hogy bátor, (de óvatos) vagy félénk lesz nagyobb korában?

"Ezek szerint a legrosszabb esetben lesz egy antiszociális házőrzőnk nagy korában."

Nem, legrosszabb esetben lesz egy olyan házőrzőtök, aki bennetek se bízik, meg a világban se, ezért nem is hallgat senkire, aztán majd rájön, hogy emberek riogatásával meg támadgatással távol tud magától tartani minden olyan dolgot, amitől fél, akkor majd mehettek szájkosárban sírva több hónapos rehabilitációra és szocializációra. Jobb lenne ezt még azelőtt elkapni, hogy idáig eljutnátok. Az ilyen kutyák nagyon jók, ha magabiztosak és kiegyensúlyozottak, viszont baromi veszélyesek, ha nem. Arról nem is beszélve, hogy neki se jó bizonytalanságban meg stresszben leélnie az életét, utóbbi könnyen egészségügyi problémákhoz is vezethet, szóval sehogy se jó, tényleg.

A bizalom nem egyenlő a szeretettel. Ha a kutya nem érzi, hogy biztonságban van, mert te megvéded, akkor nincs bizalom. Ha meg van bizalom, akkor nem retteg (meg nyilván ezek között is vannak fokozatok). A bizalom félős kutyánál pont azzal épül a legjobban, ha segítesz neki feloldani a félelmeit. De nehéz ám. El kell vinni sétálni, igen, és aztán megfelelően viselkedni vele, megmutatni neki, hogy nincs mitől tartani, de nem ám úgy, mint egy kisgyereknek, beszélgetéssel meg tutujgatással, hanem jó példával, magabiztos fellépéssel, és rendezett falkasorrenddel, ugye. De kéne szakmai segítség, tényleg, mert könnyen ronthatsz a helyzeten, ha valamit nem jól értelmezel, túlhúzod a kutyát, vagy pont nem eléggé viszed bele a szituációkba, illetve ha valamire egyszerűen rosszul reagálsz.

Nyugodtan simogathatják amúgy, nem lesz attól puhább a kutya, sőt. Ha megismeri az embereket, mer velük testi kontaktusba kerülni, akkor nem fog betojni élesben se. Elég ciki, ha egy hatvan kilós kutya másfél méterről ugatja a betörőt, mert sose ért még hozzá idegenhez.

"A helyzetet kéne látnia egy szakértőnek, mert az mégiscsak ciki, hogy egy kiképzővel menjek sétáltatni egy kamasz kutyát. "

Ezt nem értem. Tényleg látnia kéne kiképzőnek, de ez miért ciki?

A tenyésztők meg amúgy azért nem készítik fel erre a gazdákat, mert

a) nem adnak ki szocializálatlan kölyköt

b) kiadnak, mert szarnak bele, ahogy abba is, hogy neked hogy fog szuperálni a kutya.

Viszont nagyjából bármilyen korú kutyát lehet szocializálni, menhelyen dolgoztam, hidd el, tudom, hogy ez nem korfüggő. Minél fiatalabb a kutya, annál könnyebben veszi be az agya a változást, de sosem reménytelen.

"Én semlegesen viselkedtem vele, ha megijedt, de volt hogy sajnos rángatni, húzogatni kellett, mert meg se moccant a földhöz lapulva, igaz nehéz volt nyugodtnak maradni..."

Ez a semleges, meg a jó viselkedéstől is marha távol van, pláne úgy, hogy erről aztán a kutya tényleg nem tehet, nem ő tojt rá, hogy sétálni vigye magát három és fél hónapig.

"Ez tényleg rohadt nehéz, de erre miért nem készítik fel a tenyésztők az új gazdát, hogy problémás esetekben hogy és mennyire reagáljon a tulaj!!!"

Mert a tenyésztő a kölykök anyjának tulaja, nem a kölykök tulajainak anyukája, aki fogja a kezüket a vásárlástól 15-20 évig. Persze, nyilván ad(hat) tanácsokat neveléssel, etetéssel, akármivel kapcsolatban, de ha valaki vásárol egy kuvaszt, arról feltételezem, hogy nem életében másodjára lát kutyát, és képes legalább normálisan szocializálni és nevelni - az pedig egy normális kuvasznak elég.

"A helyzetet kéne látnia egy szakértőnek, mert az mégiscsak ciki, hogy egy kiképzővel menjek sétáltatni egy kamasz kutyát."

Tudod, mi a ciki? Amikor Bodri lerángatja (jó esetben a ruhát, rossz esetben a végtagokat) egy ismerősről/családtagról, mert valamitől "végre" eléggé megijed ahhoz, hogy kitámadjon.

"Nem tudom lehet e ebből a kutyából még normális szocializált kutya, mert már a korai korszakán rég túl vagyunk és valószínűleg akkor se vitték ingerek közé (3.5 hónapos koráig, amikor elhoztuk)!!!"

Nagyon próbálod arra fogni, hogy hat héttel később hoztátok el, de igazából ez nem sokat jelent, amikor hozzátok került, még bőves bőven javítani lehetett volna a szocializációján, csak hát ugye nem történt vele se séta, se célzott szoci, se semmi.

"Talán megkérdezek egy fajta egyesületet, mit tehetek...mert a leírtak alapján elég elkeserítő és reménytelen a helyzetem!"

Nem. Te csak nagyon szeretnéd bemagyarázni, hogy menthetetlen, hogy lepasszolhasd a kutyát, és hozhass egy másikat, mert ez "rossz", aztán azt is, aztán a következőt is, meg a következőt is - miközben a gazda-kutya páros másik tényezője "rossz".

"Emellett azért nem értem anno és manapság is hogy állják meg a helyüket vagy milyen szocializáltságúak a vidéki tanyákon ridegen vagy minimális kontaktussal juhászok által kint tartott nagytestű pásztor kutyák, akiket nem visznek se emberek se kutyák közé, mivel olyan az életvitelük!!!"

Van mellettük egy nagyon jó juhász, aki képes őket irányítani, és úgy önmagában is olyan személyiség, aki képes ösztönösen tiszteletet kivívni a kutyák szemében - hogy máshogy is járhattak volna ki több komoly kutyával egyedül a pusztába :) a mai leszart nagytestű pásztorok túlnyomó része egyszerűen őrjöng (egyik felük reflexből szétkap mindenkit, aki a közelébe kerül, másik felük egyszerűen retteg mindentől - egyiknek sincs köze a házőrzéshez), plusz van köztük pár olyan ösztönkészletű, agyú egyed, akiket egyszerűen lehetetlen elcseszni (le is tojják a gazdáikat nagy ívben, puszta jófejségből élhet még ott családostul).

Egy szó mint száz: jó házhoz járó kiképző és/vagy kutyaiskola.

Végigolvastam ezt a topicot. Szerintem egy dolgot kell tenned. Vinni minél többet ide-oda és szocializálni. Mivel még kölyök és a pásztorkutyák későn érnek, ráadásul rendkívül intelligensek, szerintem nem lesz gond. Ha van ismerősöd, aki szívesen megy veled és a esetleg még kutyája is van, az lenne a legjobb.

Én szívesen segítenék, mind a két kutyám remekül szocializált és segítenének a tiednek is ebben, de nem tudom merre laktok.

Kedves kérdező!

A legfontosabb a szocializáció kérdése most. Emberek,kutyák,járművek,zajok szóval az alapok kellenek most a kutyádnak. Nem kritika,tény.

16 hónapos az én két pásztorkutyám,de még mindig formálom őket,mert családtagok,annak ellenére,h öv feladatot látnak el már most is.

A leírt hozzászólásaidból ítélve még Neked is lenne mit tanulnod a pásztorkutyákról,ha igényled,szívesen válaszolok privátban is a kérdéseidre.

Azt mindenképp tudnod kell,h nincs sok időd korrigálni, mert egy jó vérvonalú pásztorkutya,max 1 éves korában már önnálló döntéseket hoz,élni kezdenek az ösztönök és az bizony nem a mai elvárásoknak megfelelő viselkedés egy kutyától,lakott környezetben...

Szocializálni kell,amivel felülírod az ösztönt,félelmet,bizonytalanságot és bizony az agressziót is. Csak kontrollált kutya lehet az ember mellett,függetlenül a fajtától.

Ha meglesz a manapság divatosan falkavezérnek nevezett státuszod,akkor majd lehet a kérdéseden gondolkodnod,mert bizony most csak egy labilis kutyád van...

Remélem sikerül több időt szakítanod az oktatásra,nevelésre,mert itt bizony minden nap számít.

Üdv. Ödi