Milyen teszttel vagy módszerrel lehet kideríteni egy 7 hónapos (kan) pásztorkutyafajtáról, hogy bátor, (de óvatos) vagy félénk lesz nagyobb korában?

"Az idegeneket morogja, ugatja, ha bejönnek velünk, de biztos távolból (pár méter)."

Egyenlőre van egy bizonytalan kölyökkutyád. Nincs teszt, ami egy fiatal kutyánál megmutatja, felnőttként milyen lesz.

Ez a kutya még kölyök. A pásztorkutyás teszteken nem hiába nem lehet részt venni 18 hónaposnál fiatalabb kutyával, de még akkor is kölyök, viszont már lehet valamennyire látni, hogy mi lesz belőle. De igazából 2,5-3 éves kora után lehet megmondani teljes bizonyossággal, hogy milyen a kutya.

Az, hogy a kerítésnél támad, semmit sem jelent. Az egy sima területőrző ösztön, még Fifike is ugat a kerítésnél, mégsem nevezzük házőrzésnek. Egyszerűen jelez, hogy ez az én területem, takarodj innen. A postást is minden kutya keményen megugatja, hiszen tegnap, tegnapelőtt is elkergettem, mégis újra és újra jön, ez irritálja a kutyát.

Az nem jó jel, hogy a veletek bemenő idegent pár méterről ugatja, morogja. Ha a gazdival bemegy egy idegen, azt egy kölyökkutyának meg kell néznie, szagolnia mindenféle agresszió nélkül. Egy felnőtt kutyának pedig ha bizalmatlan is, ugyanezt kell tennie.

Az, hogy mekkora, nem számít, még fejben jócskán kölyök.

Összességében ezek alapján én is azzal értek egyet, hogy bizonytalan és szocializálatlan. Az, hogy félős-e, felnőtt korában fog kiderülni, persze ha ez a bizonytalanság nem változik szép lassan a hónapok múlásával, akkor sajnos valószínű, hogy félős.

Ráfér még a szocializáció bőven. Milyen gyakran lép interakcióba idegenekkel?

Neki már az is ijesztő, ha valaki idegen bemegy hozzátok...ennél még az is jobb lenne, ha körepuszilná, mert akkor legalább nem félne. Ez nem bátorság, hiába ugat. Azért ugat és távolodik egyben, mert azt mondja: tartok tőled, ne gyere közelebb. A postásra, ajtó előtt elhaladókra szinte minden kutya támadja a kerítést, ennek az az oka, hogy ezek az emberek mindig elmennek, a kutya ugat, benne ez sikerélményt vált ki, mintha ő zavarta volna el őket. Ha valamelyik bejönne, a kutya ugyan úgy elszaladna és messziről ugatna tovább.

Vigyétek sokkal többet sétálni, autók, emberek, kutyák közé, mert először is az a legfontosabb, hogy ezektől a dolgoktól ne tartson.

Kitalálom: életében nem volt még a kerten kívül. Ne csodálkozz, ha így bizonytalan marad, nincs hozzászokva az új ingerekhez, sőt, igazából a hétköznapi ingerekhez sem, az emberekhez sem, semmihez. Ráadásul valószínáleg halálra unja magát a kertben. Vidd sétálni, szocializáld, ismertesd meg emberekkel, mert ugye félni a normális lelkivilágú kutyák attól szoktak, amit nem ismernek, vagy amit ismernek és bántja őket. Ha a világ maga egy vadidegen dolog a kutyának, naná, hogy bizonytalan lesz. És ne aggódj, attól még a házat őrizni fogja, hogy haverkodik emberekkel. Ha jók az ösztönei, mindenkit le fog darálni, akit nem te engedtél be. De csak ha magabiztos, kiegyensúlyozott lelkivilága van.

Én még egy kutyaovit is meglátogatnék a helyetekben, az sokat dobhat a szocializációján.