Ti nem feltetek, amikor először elengedtétek a kutyátokat?

Én nem féltem egyáltalán, pedig első kutyám volt, és az első naptól elengedtem erdőben, mezőn.

Aztán egy hete se volt nálunk, mikor egy forgalmas út melletti hatalmas mezőre mentünk sétálni - az út nagyon messze volt, de még látszottak a távolban az elsuhanó autók (mint kicsi kis egérkék a láthatáron). Egyszer valahogy meglátta őket, és elhúzott feléjük, és nagyon-nagyon messzire elfutott, hiába kiabáltunk utána. De nem ért ki az útra, valamiért visszafordult. De az én kutyám őrült (durva vadászösztöne van), kicsi az esélye, hogy a tiéd is ezt megcsinálja, pláne úgy, hogy előtte mindig melletted volt.

Ezt csak azért írom le, hogy érdemes forgalomtól nagyon távol elengedni a kutyát - nem is először, hanem akkor, amikor már többször elengedted. Első alkalomkor a kölyök kutya még a s.ggedben van folyton. Felnőtt kutyával más a helyzet.