Minden kutyának feltétlen szeretnie kell a gyerekeket? Ez elfogadható vagy rosszul neveltem?

Ez egy tök természetes reakció a kutya részéről, amit valószínűleg az okozott, hogy ő nem volt soha megvédve a gyerektől, hiába jelezte ő, hogy nem lesz jó. Nem mondtad meg a kölköknek, hogy álljál meg, ne ordítsál, ne rohangálj, gyere ide normálisan, simogasd meg szépen, adj neki egy jutifalatot, aztán hagyd békén. Vagy amikor láttad, hogy kezd neki sok lenni, akkor éppen tényleg mondhattad volna azt, hogy most akkor ne simogassák meg. Kit érdekel, hogy azt hiszik-e, hogy vadállat? Ezerszer inkább az, minthogy egyszer beleakadjon a foga egy gyerek arcába. Nem lehet megsimogatni, mert nem és kész, a normális gyerek megérti, a nem normálissal meg nem kell foglalkozni. De ha nagyon zavar, mondd azt, hogy fél, vagy beteg, vagy mittudomén, valamit találj ki.

Én se mindig engedem, pedig egyik kutya se "vadállat", de előbb mindig felmérem, hogy milyen állapotban vannak a kutyáim. Ha a pit éppen túl van pörögve és félő, hogy örömében a nyakába ugrik a gyereknek, összenyalja-karmolja, vagy csak simán bunkó volt valamiért és nem érdemel simit, akkor megmondom, hogy bocs, most nem. Ha nagyon kérdezik, akkor azért, mert rossz volt. Ugyanígy ha az öregem éppen antiszoc kedvében van, akkor megmondom, hogy bocsánat, ő fél, bántották kölyökkorában, úgyhogy nem szereti a simogatást idegenektől. Nem kell semmit csinálni csak azért, mert egy akármilyen gyerek meg akarja taperolni a kutyáimat, nekik is van személyes terük, és nem mindegyikük örül neki, ha vadidegenek belemásznak és összefogdossák. Pláne visítva meg csapkodva.

csak 1 emberesitett pelda, vki elviseli h huzzak a hajat, fulet stb vki nem, a kutyad nem!

ettol meg jo kutya, gyereket nem kell oda engedni.