Városi kutyagumi?! Hát ezért utálják az emberek a kutyásokat?

Én nem vagyok pesti, de mikor voltam fent pár éve pár napot, akkor bizony tapasztaltam a belvárosban, hogy az emberek többsége nem szedi fel a kutyája után az ürüléket. Ráadásul a járdáról!

Én egy kisvárosban lakom és én sem szoktam mindig felszedni, de olyan helyeken, ahol laknak, stb., azért igyekszem összeszedni. De olyan, hogy direkt a járdára szaratnám, na ilyen nincs. Pesten meg szinte ez a természetes sokaknak.

A másik, ami idegesít, az a falak lepisilése. Debrecenben szoktam néha sétálni a kutyámmal, vagy Nyíregyen, és többször látom, hogy a gazdik simán engedik a kutyáiknak, hogy lepisiljék a házak falát... ez is undorító dolog, én nem szoktam megengedni a kutyámnak.

Budapest mellett lakom, 1 utcányira van egy nagy erdő, jó kis kutyasétáltatós hely. Sarkon lakunk, a házunk körül minden egyes nap felszedek legalább 3 kutyaszrt...

Most elegem lett, hétvégén figyelni fogom, hogy ki az..

Én tősgyökeres budapesti, belvárosi vagyok, pont a Nyugati környékén lakok. Mindig összeszedem a kutyagumit. Még akkor is összeszedtem (nem sikerült tökéletesen), mikor hasmenése volt a kutyának.

Fákhoz viszem pisilni, kakilni, de ha nem bírja, bizony van hogy az épület oldalát öntözi meg... De inkább tűzcsaphoz, oszlophoz irányítom, de egyébként a fás részre viszem.

Itt szerencsére rendszeresen mossák a környező utcákat. Sok a kutyagumi, de azért elég sokan fel is szedik.

Én pl. még a Margitszigeten is mindig összeszedem.

De azért arra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy rengeteg az emberi hugy és sz.@r is és az még gusztustalanabb.

Nálam előfordul hogy otthagyom (nagyon ritkán)

Ez kettő esetben fordul elő amúgy. Ha este nem találom meg a sötétben.. nem fogom fél órát keresgélni... vagy ha olyan helyre mászott be ahova nem igen van kedvem utána mászni.. értelemszerűen ott amúgy nem sok embert zavar :D

Esetleg még olyan van hogy ha nagyon messze van kuka és nem a járdra vagy zavaró helyre tojt akkor nem szedem össze de ilyen talán kétszer volt..

Jah meg a jó kis fosások.. amennyit tudok összeszedek a maradékra viszont csak egy kis földet szórok.

De ha esetleg betonra ilyen olyan zavaró helyekre történne azt én sem tudom felfogni..

Hozzáteszem amúgy hogy én pl azt szoktam csinálni hogy ha a kiskutyám kakil akkor összeszedek még 1-2 rakást ha van az ő végterméke közelében ezzel jóvátéve azokat amikor neadj isten ott hagyom...

Aki azt írta, hogy nem mindig szedi össze - talán a 2. válaszoló - és még neki áll fpújolgatni arról megvan a véleményem!

Érdekes hozzáállás.

mi soha nem hagyjuk ott, bár nem Budapest, hanem amelletti város. Ami engem bosszant az az, hogy nálunk ugye nincs igazi kifutó, de van pl egy-két kutyás hely...azért gondolom hogy kutyás hely, mert van kutyakakikuka kitéve külön...az egyik egy kálvária domb tövében (a dombra persze tilos kutyát vinni), a másik a lakótelepen a játszótér mellett. mondanom se kell, a domb melletti picike füves rész ami a kutyáknak van tele van szarral...anniyra, hogy nem merem beengedni a kutyámat, mert nyakig kakis mindig (pedig rövidszőrű, közepesen kistestű) és mert rettegek hogy valami férget hoz haza...a dombra én nem viszem fel, de az is tele van kakival...a lakótelepre meg nem lehet levinni mert mindig hiszti van.

itt hálisten úttesten kevés a kaki, de sok a füves rész...a füves részek tele vannak kakival, sőt olyat is találtam, hogy összeszedte, zacsiba tette a kakit és úgy hagyta ott...gáz.

Én első kerületben laktam, és mindig igyekeztem felszedni, de mondjuk hasmenést ugye valóban nem lehet felnyalni maradéktalanul. Az Ikerben ráadásul csomó kutyás kuka van, szinte utcánként van egy, és mosni is szokták az utakat. Mégis vannak olyan kutyatartók akik nem szedik fel, mi több, volt egy pasi, az konkrétan a mi házunk kapuja elé kakáltatta a kutyáját és ott hagyta.

A másik véglet viszont, mikor az ember kutyája kakil, és meg se várják a helyi lakók, hogy mit csinál, hanem elkezdenek vele veszekedni. volt ilyen az Ikerben is, mondom a nőnek, hogy de én mindig felszedem, és lobogtatom a kezemben a frissen megtöltött zacsit, de mégis fúj rám, hogy de mindig teli van kakilva a kertjük előtt és ő mindig engem lát, hogy nap mint nap arra járok. És, most mert engem lát nap mint nap arra járni, akkor más kutyás nem jár arra, akit nem lát? Hát juszt se fogok másfelé menni egy ilyen miatt.

Aztán mikor kiköltöztünk peremvárosba, ahol még járda sincs meg semmi, és földes-murvás utak, és egy néni elkezd velem veszekedni, hogy szedjem fel... a kutyám épp akkor kuporodott, mondom neki, hogy mihelyt lesz mit. És akkor a fejemre zúdítja, hogy folyton teli van kakával a kertjük előtti zöld füves rész - megjegyzem, mi már két kerttel arrébb voltunk akkor! úgy kiabált végig nekem az utcán - és megmondom, pipa lettem, és vissza is mondtam neki, hogy mielőtt vádaskodik talán előbb legyen már szíves végigvárni azt a két percet, amíg a kutyám elvégzi a dolgát és megvárni, hogy mit csinálok! Azt is hozzátenném, hogy itt nemhogy egy darab kutyás kuka nincs (talán az egész városban), de még normál szemetesek is csak elvétve, konkrétan a buszmegállókban. Tök jó dolog az illatozó zacsival végigjárni a sétát.