Kimennétek külföldre, ha a kutyát nem vihetnétek magatokkal?

Kutyától függetlenül azért ezzel csak óvatosan. Sokat lehet bukni ezzel ha nem jön be, ha már most elég rossz helyzetben vagy akkor nagy a kockázat. Itthon biztos nincs lehetőséged elhelyezkedni? Én ha rosszul állnék anyagilag (tehát hogy minden nap kérdés hogy eszek-e vagy sem) akkor a helyedben meggondolnám hogy ez a vegetálás jó-e a kutyának.

Akkor abba a háromszoros keresetbe lazán belefér egy olyan albérlet, ahová mehet a kutya is. Persze a te dolgod, csak ez olyan kifogás keresésnek tűnik. Vagy ha ott is mindössze annyit keresel, hogy éppencsak elvegetálsz belőle és még a kutyatartásra se marad keret, akkor mi értelme van kimenni?

Én otthon hagytam a kutyámat. Anyuéknál jó helyen van, nagyon hiányzik, de nem volt más választásom. És igen, menj ki külföldre mindenképp, én feleannyi munkával háromszor annyit keresek, ráadásul adó címén sem lopnak meg annyira, mint otthon, az albérlet is ugyanannyi, magyar viszonylathoz képest ezerszer jobbak a lakások, feleannyi rezsivel. És ami meglepő, otthon a gyorséttermi kaja a legolcsóbb, itthon viszont (most németben vagyok, de dolgoztam 2 hónapot Hollandiában, és Belgiumban is és ugyanezt tapasztaltam)a gyümölcs, egészséges kaja a legolcsóbb, minden tisztább, csendesebb, én a helyieket is nagyon bírom. Nemhiába nyugat, na... Szerintem ha reálisan átgondolod, akkor rájössz, hogy ez a megfelelő lépés, elegem volt abból, hogy otthon Msc-s diplomával csak pizzafutárként, meg Mekiben tudtam volna elhelyezkedni, most komoly cégnél vagyok, és a szakmámban dolgozok, bizony alapos megfontolások után tettem meg ezt a lépést, de hála az égnek, jól döntöttem. Ha a kutyám visszatartott volna, akkor lehet 10-15 év múlva is szüleim nyakán lógva próbálok megélni, és napi két liter lónyálat elszürcsölnék a pizzakihordások között, így viszont az elkövetkezendő pár évre már nagyon komoly terveim lehetnek, szinte bármivel kapcsolatban. Ennyi pénzből tudnék olyan lakást venni, ahova elférne a kutya, de a munkám miatt sokat utazgatok, ezért ezt nem tartom ésszerű döntésnek. :) Szerintem ha jó körülmények között tudod hátrahagyni, akkor menj külföldre, hiszen nem csak magadnak teremtesz meg így egy sokkal jobb jövőt, hanem a leendő családod számára is, ne a kutyád tartson vissza. Mindenképp vállald be, legalább egy fél éves próbaidővel! Sok sikert neked! Kezeld reálisan a dolgokat, és rájössz, hogy nincs min őrlődni, ha nem jó a meló, úgyis visszajössz, de szívből kívánom neked, hogy tapasztald meg milyen, itt sincs kolbászból a kerítés, de legalább van, és garantált, hogy lesz is :)

Tavaly három hónapra mentem ki, de közben itthon megcsináltattam a kutyusom útlevelét, hogy ha úgy alakul, hogy tovább maradok, akkor ki tudjam vinni magammal. Azóta hazajöttem, de ha bármikor úgy alakulna a helyzet, hogy újra ki kell mennem, akkor már jönne velem.

Pár hónapra, amíg megteremtem a feltételeket, igen. De biztos, hogy majd beleőrülnék, úgy hiányoznának. Olyan szerves részét képezik az életemnek, hogy szerintem nem találnám a helyem:) Szóval az a cél lebegne a szemem előtt, hogy minél előbb olyan helyet találjak, ahova jöhet a két tökfejű is.

Nem bírnám itthon hagyni, hiába vigyázna rá olyan, akit a kutyám szintén családtagnak tekint (párom szülei) belehalnék ,annyira hiányozna. Nyaranta 1 hetet elszoktunk menni nyaralni, akkor itthon hagyjuk és a 3dik nap már aggódom h minden ok e vele, boldog e és milyen jó lenne ha itt lenne....

Eddig egyszer hagytam otthon hosszabb időre (2 hetet nyaraltunk) de minden este skypoltam a tenyésztővel akinél volt a kutya, annyira izgultam érte. Soha többé nem megyek nélküle sehová, akármilyen jó helyen hagyhatnám.. Mindig van megoldás, csak akarni kell.