Jól vagy rosszul teszi az aki a kistestű ember szerető kutyáját kölyök korától kezdve ki tiltja a háló szobából?

A gazda szubjektív döntése, hogy hova engedi be :) Hidd el az a kutya nem lesz lelki sérült, azért mert "szerencsétlen" csak a nappaliban alhat. Bár minden kutyának ilyen szörnyű sora lenne. Gondolok itt a kertben élt tacskóra, vizslára, vagy ne adj isten a láncra kötött kutyákra.

Mellesleg az enyém ágyban alszik. Ráadásul nem a lábnál, hanem a párnámnál.

nálunk kerti kutyus van, mikor meg volt műtve és hetekre bent volt a lakásban (csak pisilni, kakilni vittük ki), és már kezdett jobban lenni, folyton ki akart menni kertbe, alig lehetett visszatartani

jobban szeret kint lenni, mint bent

nyaranta be szokott jönni az előtérbe, de 10 perc után otthagyja, mert érdekesebb a kinti világ

ettől függetlenül nagyon jó kapcsolatom van vele, imádom a kis vackot, egy jól összeszokott páros vagyunk :)

szóval nem tartom elítélendőnek, ha valaki nem engedi meg a kutyájának az egyágyban alvást

Nekünk is a yorki ki volt tiltva az összes szobából,csak engedéllyel jöhetett be,és teljesen jól érezte magát.

Ez a tiltás akkor jött létre mikor még bejárhatott a szobába,de az éjszakai alvás nála abból állt,hogy fel az ágyra-le az ágyról,ki-be járkálás körmök kopognak a laminálton és ez órákon át.

Aztán tiltva lett,soha nem szeretett ágyban aludni inkább kint a kis helyein.

Szerintem vérmérséklet, akarom mondani nézőpont kérdése.

A világon semmi gond nincs ezzel, mint ahogy már mások is írták.

Én nem alszom a kutyával - nem azért mert elítélem aki igen, de nekem így jó - viszont szeretem a közelségét. Érdekes módon közös az igény, mert a kutyám mindig ott van ahol én, vagy a család.

No nem a nyakunkba, hanem minden helyiségben van saját kis helye és éppen ott fekszik, ahol mi vagyunk.

Nagyon sok helyre nem jön be utánunk, pedig nem tiltottuk, de valószínüleg a testbeszédünk miatt nem akart soha sem a klotyóra, sem a fürdőbe utánunk jönni.:)

Nekem még soha egy kutyámat sem kellett kitiltanom a hálószobámból. Egyszerűen nem szerettek ott tartózkodni. Igaz nagytestű kutyáim voltak.

Bár a jelenlegivel is erőszakoskodnom kellene,hogy feljöjjön az ágyba, de nem jön, mert jobban érzi magát lent a földön.

Ha kistestű kutyám lenne, valszeg megengedném neki,hogy feljöjjön az ágyba, mert bőven elfér mellettem, de azt is el kell fogadnia, ha éppen nem akarom azt, hogy feljöjjön az ágyamba.