Kik a legnagyobb parasztok a ti kutyás köreitekben, illetve akit volt szerencsétek látni?

A mi környékünkön van egy 40 kilós csaj, aki eltökélten hámmal akar sétáltatni egy malamutot.

Gondolom gondolom valami amerikai szánhúzós kalandfilmben látta, hogy azokra hámot kell adni.

Ezen a héten nem láttam.

Lehet sínbe tették a vállát. :D

Én falun lakok, úgyhogy itt nagyon kevés a kutyás, viszont gyakran kiszabadulnak az utcára ezek a tipikus falusi ebzetek, aminek nem nagyon szoktam örülni, mert a gazdájuk általában nincs sehol, vagy ha ott is van, sza*rik bele, mit csinál más kutyájával az övé.

A kedvencem az a középkorú néni, akinek az agresszív tacsija kiszaladt a nyitott kapun, és az utcán cirkált fel-alá fogvicsorgatva. Épp arra sétáltunk a kutyámmal, és néztük, most mi lesz. A gazdája hiábavaló és nem túl meggyőző kísérleteket tett arra, hogy a kutyáját visszahívja, természetesen eredménytelenül. A tacsi lassan közelített és vészjóslóan meredt ránk. Ekkor a néni volt szíves azt a kedves megjegyzést tenni (szinte neki állt feljebb, hogy arra mentünk), hogy "vigyázz, NEHOGY megharapjon!" Ezen annyira kiakadtam, hogy egy bájos farkasvigyor keretében csak annyit mondtam neki (nagy mézes-mázosan), hogy "milyen kedves...!" (...hogy szólt) Nem mondott semmit. Szerencsére aztán nem kekeckedett tovább a tacsi, de azóta is pikkelek a nénire. :D

Ja meg az egyik állatorvos, akihez anyám kutyáját vittük. Mikor meglátta elkezdett fejhangon visítani, hogy kutyuska így úgy, meg ilyen jutalomfalatokkal tömni kérdezés nélkül. Persze a kutya nem maradt nyugton csak még idegesebb lett. Ha az én kutyámmal csinálta volna, szerintem arcon nyomom az biztos...

Meg egyszer arra értem haza, hogy valami vendég aki nekem idegen készül bemászni az egyzadás kutyám kennelébe, miközben az már majdnem megharapja. Hát akkor elszállt az agyam, hogy mégis mit képzel?? Erre közölte velem, hogy fogjam be, mert neki x diplomája van már, ő jobban tudja.