Aki szerint a kutyák kiszámíthatatlan ösztönlények, azok támogatnák a vakvezető kutyák betiltását is?

"De én komolyan nem értem azt, miért akarják egyesek póráz nélkül sétáltatni a kutyájukat az utcán, még ha megbízható is. Ha valami baj történik, tuti a kutya húzza a rövidebbet. Vagy hát nem tudom... számomra a kutyám tényleges biztonsága fontosabb, mint az ilyen elvi kérdések, hogy most megbízható-e annyira egy kutya, mint egy robot.."

Már előttem leírták, nagyon nem mindegy, milyen forgalmas a terület. Forgalmas úton én is mindig pórázra tettem az amúgy megbízhatóan közlekedő kutyáimat is, vagy olyan helyen, ahol sok ember közlekedik. Kevésbé forgalmas helyen viszont több okból is szeretem elengedni. Pl. mert a kutyának jobb, nekem is jobb, de a fő indok az, hogy ha egy kutya örökké pórázon közlekedik, jóval kevésbé tudom úgy nevelni, hogy közlekedésbiztos és jól kontrollálható legyen. Hogy gyakoroljak pl. behívást különböző helyeken és helyzetekben, ha csak a futtatóban (bár inkább járókának lehetne némelyiket nevezni) engedhetem el?

Azért ne kezdjünk el mindenféle túlzásokba beleesni. :)

Akkor, amikor arról kell dönteni, milyen biztonsági megoldásokat kell alkalmazni, 3 dolgot kell mérlegelni:

- a kockázat nagyságát

- azt, hogy a kockázat csökkentésére milyen megoldások

érik meg

- a következmények súlyosságát

Lehet, hogy sok az autóbaleset, de nagyon nem éri meg ez ellen úgy védekezni, hogy senki nem ül autóba, mert ahhoz túl nagy az előny, amit nyújt. E helyett inkább tartsuk be a szabályokat, kössük be az övet és ne vezessünk alvás közben.

Ehhez képest azt még soha senkinek nem sikerült elfogadhatóan kifejtenie, hogy milyen előnyökkel jár egy városban (ami mondjuk nem egy álmos kis kertváros szintű forgalommal bír) póráz nélkül sétáltatni. De jó. Akkor mondjuk azt, hogy van néhány előnye. Pl, hogy így a gazdi egyszerre két szatyrot is tud cipelni.

Ehhez képest, mekkora a kockázat? Hát, kutyája válogatja. De szerintem nem olyan kevés, mint szeretnénk.

S milyen a következmény? Hmm... a kutya elhullása valószínű. Baleset, anyagi kár szintén valószínű. Emberi sérülés, halál - nem kizárt.

Szóval lássuk be, hogy szükség van kockázat csökkentésre.

Nah akkor most nézzük, milyen hihetetlenül költséges, bonyolult műszaki megoldásra van szükség a kockázat csökkentésére?

1. A kutyát megneveljük. 0-ra csökkenti ez a kockázatot? Nem. Közel nullára? Nem. Viszont rengeteg más előnye van, úgyhogy érdemes alkalmazni, de kiegészítésekre szorul (mint ahogy a kocsiban is van öv meg légzsák).

2. Pórázt használunk. 0-ra csökkenti ez a kockázatot? Nem. Közel nullára? Igen! Megéri egy ekkora, hihetetlen mértékű beruházást, terhet venni a nyakunkba, csak azért, hogy közel nullára csökkenthessük a kutyák és az autók valódi, fizikai összemérésének esélyét? :D

Nah. Nem akartam mindezt így levezetni. De így már kész a minta, tessék ugyanezt eljátszani pl azzal, hogy "kilépünk a lakásból". Vagy azzal, hogy "autóval megyünk el a nagyihoz".

Nagyon sokan ezt a póráz dolgot elvi kérdésként kezelik. Pedig ez egy kvára gyakorlati kérdés, ha nem egy pusztában vagyunk, vagy egy olyan helyen, ahol csak óránként téved a környékre autó, az is csak véletlenül.

Néha én is látok nagyon forgalmas helyen elengedett kutyusokat. Olyat is, hogy bicaj mellett fut a kutya át a zebrán, útkereszteződésen Budapest egyik legforgalmasabb pontján. Hát, furcsa, de nem vagyok más helyében, szóval fogalmam sincs... én nem engedem el az enyémet, csak biztonságos helyen, annyi szent. És ez így is fog maradni.

Két méteres pórázt használok sétához, a kutya bőven elvan körülöttem. Szerintem nem olyan nagy tragédia neki, és nekem sem, hogy pórázon van. Főleg hogy az idő nagy részében lazán a hátára tudom engedni a vezetőalkalmatosságot. Néha csak zsebre rakom a pórázt, vagy az övemhez hurkolom, olyan mintha ott sem lenne. De ha mégis lenne valami, meg tudom fogni a kutyát. :D