Hogyan neveljem bele 9 hetes kiskutyámba, hogy én vagyok a falkavezér?

9 hetesen egy kiskutya nem problémás. Egy 9 hetes kiskutyába nem beleneveljük a dolgokat, hanem finoman tanítgatjuk.

A falkavezéri pozíciódat úgy tudod megtartani, ha az anyja helyébe lépsz, vagyis egyszerű szabályokat állítasz fel és következetesen betartatod őket. Korrigálod a rossz viselkedést, megmutatod neki a helyes utat, majd megdicséred.

A vezényszavak tanítását is játékosan kezdd, jutifaliattal vagy játékkal. A neten számos leírást találsz a folyamatról, ha rákeresel a kutyakiképzésre.

Ne felejtsd el, hogy 9 hetesen a kutyus még jóformán csecsemő, nem várhatsz el tőle olyan viselkedést, mint egy felnőtt kutyától. Én is beleestem abba a hibába, hogy azt gondoltam a 9 hetes kutyámról, hogy hú, falkavezérségre tör, jól helyre kell tenni. NEM. Határozott útmutatás, sok közösen eltöltött idő, és ismétlés, ismétlés, ismétlés.

Sok boldogságot a kutyushoz! :)

1) Olyan nincs, hogy problémás fajta. Olyan fajta van, amivel a legtöbb ember nem bír el, mégis hazaviszi, de én ezt inkább problémás gazdának nevezem, a kutyának semmi baja.

2) A falkavezérséget nem a kutyába kell nevelni, hanem magadba. Legyél falkavezér. Egy kamasz kutyával szemben ez szép kihívás, meg időigényes, de közel sem kivitelezhetetlen. Ha nem tudod, hogyan csináld, olvass sokat és/vagy menj el egy jobb kutyasuliba.

3) A vezényszavakat akkor kezded el tanítani, amikor szerinted szükség van rá. Ez mondjuk nálam azonnal hazakerülésakor kezdődik, meg a legtöbb embernél, aki azt szeretné, hogy a kutya értsen ezt-azt. A hogyanjának meg ezer módja van, szintén olvasás és/vagy kutyasuli.

Pár héttel idősebb kutyám van, és pár fajtával problémásabb:)

Én 2 hete hoztam haza, már tudja az ül, fekszik, pacsi parancsokat. Már a marad is nagyjából megy, és a kúszást is tanuljuk. Nem nagyon csináltam semmit, egyszerűen érzékeltettem vele, hogy ő itt nem lesz falkavezér. Egyszerű szabályokat állítottam fel. Pl. nem jöhet be a nappaliban, ami nálunk egyben háló is. Tehát mászkálhat a konyhában, az előszobában, és most, hogy már nem lop, a fürdőben is. Igaz, hogy a cica miatt nem jöhet be, de amúgy sem engedném, amíg nem látom, hogy 100%-ban elfogadja, hogy ő a rangsor végén van. Ajtón, kapun, két közel álló kocsi között (stb), mindig én megyek előre. Ha hazajövünk a sétából, leül(vagy fekszik) az ajtó elé, addig nem jöhet be, amíg nem engedem neki. Kajánál, lerakom elé az ételt, lefektetem, és amíg nem nyugszik meg, nem kapja meg. Ha hazajövök, akármilyen nehéz, nem foglalkozom vele 5-10 percig. Pedig legszívesebben agyonsimogatnám, ahogy jön oda, és bepisil az örömtől, de muszáj megállni. Sétánál ha húz, nekünk nem jött be a megfordulás, én elé lépek erőteljesen, abból ért. Igaz, egyszer véletlenül ráléptem a lábára, de ez még jól is jött, mert ebből tanulta meg, hogy ne húzzon, ne tekeregjen előttem.

Random kimegyek hozzá, és elküldöm a helyéről, addig megigazítom a pokrócát, kisöpröm, stb, hogy tudja, én bármikor megtehetem ezt, míg ő nem jöhet be az én szobámba és "ágyazhat" be magának. Játékai nincsenek nála, csak akkor, amikor én akarom, hogy nála legyen. Ez így keményen hangzik, de neki nincs saját tulajdona. Mindene, ami van, az enyém, és csak akkor adom oda, amikor nekem kedvem van hozzá. Ugyanez a játék, simogatás. Ha ő jön oda, nem foglalkozom vele. Akkor játszunk, simogatunk, amikor én akarom. Ha ő sétánál jobbra akar menni, hiába van pont arra dolgunk, elindulunk balra, mert arra megyünk, amerre a falkavezér akar.

Egyébként megcsináltuk már a japán vacsit is, aminek az a lényege, hogy leülsz a szoba (nálunk előszoba) közepére, egy tányérra raksz magadnak sajtot, kolbászt, aminek erős illata van, és elkezdesz enni. Amikor jön oda elvenni, tarhálni, elzavarod. De ennek olvass utána.

Mi klikkerezünk egyébként, és mindig, ha valamit jól csinál, nagy dícséret, jutalomfalat.

Egyébként én is 22 éves lány vagyok. És az én kis drágám egy argentin dog, tehát muszáj megfognom rendesen, amíg még kicsi. Eddig kiválóan haladunk, bár nem hazudtolja meg a fajtáját, ha valami nem tetszik neki, keresi a kiskapukat. Bárpedig nagyon intelligens, meg is fogja találni, ha nem járok túl az eszén. Mi most megyünk oviba, majd suliba is. Azt tudom csak tanácsolni neked, hogy fogd meg rendesen, nehogy a fejedre nőjön. És ne sajnáld, pár dolog tényleg nagyon keményen hangzik, a leírtak közül, de muszáj.

Sok sikert:)