Létezik még normális ember aki ölebet tart vagy mindenki teljesen megőrült? (Részletek lent! )

Ránk mindig ránk rontanak a kis görcsök, a kutyám meg némán néz rájuk, remélem ez elég tanulság nekik.

Van egy kisméretű kutya a családban, egy pincsi mix, kb macska méret, na az a legjobb haverja a 20 kilós kutyámnak, de ha nálunk van, akkor minden kutyához odaengedem. Nem is fél semmilyen kutyától, mindegyikkel elvan.

Én is azt mondom még ne add fel a reményt, hogy térd alatt is találsz kutyát :)

Nekem egy kistestű keverékem van, akit cseppet sem tartok ölebnek és nem is aszerint kezelem. Sulizunk és ismerkedünk más kutyákkal. Az egyik legjobb barátja egy dobi, aki 3x vagy 4x akkora, mint ő :)

Nekem is az a tapasztalatom sajnos, az ellenségesen reagáló kutyák közül legtöbben kistestűek voltak.

Viszont, a tisztás, ahová járunk, oda csak vállalható kutyával járnak emberek, és van köztük kistestű is. Westie, tacskó, Yorki... akikkel ma találkoztunk, és mind barátságosak voltak, póráz nélkül, jófej gazdikkal.

Így, utcán sétálgatva, könnyebb furcsa esetekbe belebotlani, főleg lakótelepen.

Szerintem keress egy jó parkot, vagy egy kisebb tisztást ha van arra erdős terület, ahová járnak emberek, társaságok. Úgy könnyebb szerintem.

Az én ölebemmel mindig nagyobb kutyák akarnak haverkodni. A legjobb barátja egy stafford:) A kis portörlőkkel is elvan, futkároznak, de csak a nagyobb kutyákkal látom olyan gondtalanul incselkedni, játszani. Mondjuk van egy egyénisége:) És igen, én soha nem kapkodtam el a nagyobb kutyák elől, így nem is volt honnan eltanulja, hogy félni kell tőlük.

Amúgy én se értem a felkapdosást, lakótelepen én nem is láttam menthetetlenül rossz természetű nagytestűt, mivel ha ilyen lenne, a lakást is bontaná. Jó, volt egy nagyon pörgős németjuhásza egyik szomszédomnak, de az kb. 2 éves koráig volt pimaszabb, utána lehiggadt, tanítva is lett.

Szia!

Megértelek, hiszen idióta gazdik bőven vannak, ilyen-olyan termetű kutyások között, de tapasztalataim szerint a kistestűek tulajdonosai vernek mindent.

Nekem yorkim van és bizony a nagykutyások társaságát szeretem. A kutyám már nem kölyök - 3 és fél éves - nyugodt, szerintem jól nevelt, nem keresi a kutyák társaságát, de jól elvegyül.

A környéken élő kistestű gazdák 90%-a botrányos, ha meglátok egyet szó szerint fához, bokorhoz lapulok, mert nem szeretnék velük sétálni, az alábbi okok miatt:

- elengedi a neveletlen, szófogadatlan kutyáját, be nem áll a szája és én figyelem az ő kutyáját is, nehogy lekolbászoljon az útra, felszívódjon, uram bocsá' kötözködjön más kutyával,

- ha szembe jön egy nagytestű kutyás szintén póráz nélkül, akkor óbégat a gazdinak, hogy fogja meg a kutyáját,

- futtatóban életveszélyes helyzetet teremt az édibédi kutyulikája, nagytestű kutyát torkon, herén harap (volt ilyen eset, a vér is meghűlt bennem, a vegzált kutya gazdája színjelesre vizsgázott fegyelmezésből). A támadó kutya gazdája felkapta a kis ördögöt és tutujgatta. Ezt szóvá tettem, hogy ez nem helyes, mert legközelebb is ezt fogja tenni, hiszen megdícsérte a gaztettét. A gazdi azóta látványosan elfordítja a fejét, ha meglát. Hála az égnek egy hülyével kevesebb..

- folyton azzal zaklatnak, hogy az én kutyám miért ilyen kis okos szófogadó, és amikor sorolom,hogy mit és hogyan tanítottam meg mismásol és szerencsésnek mond, illetve hogy bizonyára nagyítok csupán, a kutyám egyszerűen így született::)

- azért is vegzálnak, mert ha 20 fok alá esik a hőmérséklet, vagy szélvihar van miért nincs a kutyámon bundabugyi: erre én: a kutyám nem fázós, és csak 0 fok alatt kap ruhát...

Azért akad néha, hidd el. Igaz, nekem nagy kutyáim vannak, de volt tibeti terrierem és van kis olasz agaram is. Mindegyik kutyaként van kezelve. Soha nem kapkodtam fel egyiket sem, ők meg kimondottan szeretnek nagy kutyákkal játszani.

Eszembe jutott, mikor 11 éve a tibetimet még kölyökként vittem a városban és tanultunk közben járdánál leülést meg lábnál követést. Mikor a lámpánál levágta a fenekét, a bank biztonsági őrei megjegyezték, hogy szeretnének ők is ilyet őrkutyának. :)))))

Sajnos a kistestű kutyával rendelkező gazdik nagy része nem neveli a kutyáját(tisztelet a kivételnek), mert olyan cuki. Ezért szegénykék nem tudják, hogyan kell viselkedni kutyákkal, emberekkel. Egy goldink, meg egy vizslánk van, elég brutálisnak néz ki mikor a 2 kutya egymással játszik, de eszük ágában sem volt soha embert bántani, vagy más kutyákat provokálni.

Múltkor mikor ők 'békésen' játszottak, kaptuk a megjegyzéseket, hogy ilyen szörnyű, vérengző stb... kutyákat mégis hogy hozhatunk más kutyák közé. Eközben az egyik kis 'cukimuki' úgy megharapott egy embert, hogy vérzett. A pláne az volt az egészben, hogy még utána is a mi kutyáink voltak a 'rosszkutyák', mert szegény apróság teljes félelemben volt, azért harapott... A mi kutyáink nem is a közvetlen közelében játszottak, sőt még ismerkedni sem mentek oda.

Ellenpélda: több nem tipikus ölebbel, de kistestű keverék kutyával jól eljátszanak, szaladgálnak. A kedvencük egy foxi-keverék, és egy tipikus utcai-vegyes ami kb tacskó méretű. A gazdikkal néha oda se merünk nézni, de a kutyák nagyon jól érzik magukat. Egyszer valami kitekert helyzetből szerzett egy apró sérülést a mi egyik kutyánk. Se előtte se azóta nem volt semmi probléma, azóta is együtt játszanak. :)

Az életét vigye ő máshová.örüljön hogy nem kapta be.

Nekem csivim van.1,4kg és igen harcias félelmében.megharapni még nem akart senkit de ugat morog stb.Ha viszont vissza morgott egy kutya akkor bizony sir be is pisilt már.egyszer egy pincsi meg kapta elájult pedig seb sem lett rajta.tehát érzékenyek.

Ha nekem szemtelen a kicsim (addig szokott ameg odaér aztán csak hempereg vagy pyszilkodik.)azt szoktam kiáltani vigyázat harci kutya erre mindenki nevet.persze elnézést kérek a gazdáktól.

Nem a kis kutyából van gáz hanem a hülye gazdákkal.