Ti mit tennétek, ha ferde szemmel nézne rátok sok kisgyerekes szülő kutyasétáltatás közben és folyamatosan lesnének, hogy hova mentek a kutyával, mit csinál a kutya stb?

Nekem ez olyan furcsa, mi Pest egyik külső kerületében lakunk, és 7 év alatt soha senki nem nézett csúnyán ránk.

A kutyám imádja a gyerekeket, boldogan megy oda minden gyerekhez, és még soha egy szülő sem mondta, hogy ne engedjem. A házunk melletti játszótérre is minden séta után be "kell" engednem, mert látom, hogy vágyik a gyerek közé. Mindenki megsimogatja, gyerekek, szülők, és csak utána megyünk fel.

Egyébként egy nagyon jól nevelt yorkshire terrierről van szó. Egy nagytestűvel azért lehet, hogy más lenne a helyzet.

Viszont azt látom, hogy mivel a kerületünkben nagy kutyás élet van, és egyre nagyobb figyelmet és teret kapnak a kutyások, így azok is jól viszonyulnak a kutyákhoz, akik maguk nem tartanak. Szerintem Nálatok az van, hogy egymás agyát húzzák a gyerekes szülők, és belebeszélik a másikba, hogy milyen rossz és félelmetes a kutyák közelsége. Ha lenne egy olyan szülő, aki azt mondja, hogy semmi problémát nem jelent a kutya, akkor előbb-utóbb változna a véleményük.